Uniós bővítés: EP-vita Izland és Macedónia helyzetéről
Izland EU-csatlakozása sikertörténet lehet, lendületet adhat az uniós bővítési politika egészének, és növelheti annak sikerességét - vélekedett Győri Enikő magyar EU-ügyi államtitkár szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésének a tagjelölt országok helyzetéről folytatott vitájában. Hozzáfűzve: "A magyar elnökség mottója és célja az erős Európa. Minden előrelépés Izland csatlakozási folyamatában ennek megvalósulásához járul hozzá".
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a tagállamok állam- és kormányfői tavaly júniusban adták meg Izlandnak a tagjelölti státust. A miniszteri szintű csatlakozási konferencia első ülésére júliusban került sor, novemberben pedig beindult az átvilágítási folyamat, amely a tervek szerint halad - mondta. A következő miniszteri szintű csatlakozási konferenciát idén június 27-ére tervezik, így lehetőség nyílik arra, hogy számba vegyék az elért eredményeket, és a remények szerint a lehető legtöbb csatlakozási témafejezetet megnyissák.
Győri Enikő utalt arra, hogy Izland hosszú ideje jól funkcionáló demokrácia, erős intézményekkel és szoros uniós kapcsolatokkal, tagja az Európai Gazdasági Térségnek, valamint részes fele a schengeni megállapodásnak. "Izland működő piacgazdaságnak tekinthető, és középtávon visszanyerheti arra vonatkozó képességét, hogy az egységes piacon belüli versenykényszerrel és a piaci erőkkel szemben is megállja a helyét" - hangsúlyozta a magyar EU-elnökség képviselője.
Az EP-vitában Macedóniáról is szó esett. Győri Enikő sajnálatosnak nevezte, hogy az eredmények ellenére a volt jugoszláv tagköztársaság mindeddig nem kezdhette meg a csatlakozási tárgyalásokat. "Aggodalomra adna okot, ha a soron következő választások után törésvonalak alakulnának ki a politikai palettán. Az ezzel kapcsolatos kockázat csökkentése érdekében fontos volna, hogy az előrehozott választásokat a parlamentben kialakult széleskörű egyetértés alapján hirdessék meg" - állapította meg a magyar államtitkár a macedón belső helyzetről szólva.
Stefan Füle EU-biztos is úgy vélekedett, hogy Macedónia az elmúlt húsz évben jelentős haladást ért el. "A kihívásokra adandó válasz ma is ugyanaz: nagy erőfeszítéseket kell tenni, európai ösztönzés mellett" - fogalmazott Füle. Közölte, hogy José Manuel Barroso bizottsági elnökkel együtt a következő napokban látogatást tesz a Nyugat-Balkánon, és újra ki fogják nyilvánítani elkötelezettségüket a térség országai mellett.
Füle csalódottan szólt arról, hogy a Macedónia elnevezésével kapcsolatos macedón-görög névvitát mindmáig nem tudták megoldani. Megjegyezte, hogy a két kormányfő közvetlen kapcsolatfelvétele nyomán a felek jelentős erőfeszítéseket tettek a kölcsönösen elfogadható elnevezés megtalálására. Ha a névvitát sikerülne megoldani, az jelentős áttörés lenne, és "2011-et ígéretes évvé tenné a bővítés szempontjából".