A visegrádiak akkor tudnának kikecmeregni a fokozódó elszigetelődésből, ha konstruktív javaslatokat tennének.
A visegrádi együttműködés jó dolog. Logikus, hogy egymáshoz hasonló kultúrájú és fejlettségű országok egyeztessenek az Európai Unión belül is. Az pedig külön jó, hogy a visegrádi négy ország a Benelux országok vezetőivel közösen is találkozik, akik az unió alapító köréhez tartoznak. Nyugodtan lehet mondani ugyanis, hogy az elmúlt évben ez a két országcsoport került egymástól a legtávolabb az unión belül, amikor ki-ki megfogalmazta a kríziskommunikációját és az EU jövőjéről szóló elképzeléseit.
A magyar kormány a legradikálisabb euroszkeptikus álláspontot képviseli, amely alapvetően egy olyan uniót képzel el, amelyben a kormányközi vezetés erősödik meg a jövőben, végsősoron visszalépve a jelenlegi helyzethez képest. A magyar és lengyel kormányzat álláspontjába pillanatnyilag nem fér bele országaik szuverenitásának semmiféle további átadása uniós szerveknek. Ezzel szemben a Benelux országok a leginkább föderalisták, ami nem csoda, mert ezeknek az országoknak a társadalmai a legnyitottabbak, világosabban látják a világ veszélyeit és hajlandók az unió további mélyítésére. A beneluxok tudják, hogy kis államokként így lehetnek mégis meghatározó szereplő Európa fő sodrában. Stabil gazdasági teljesítmény, nagy szabadság és megkérdőjelezhetetlen liberális demokrácia társul mindehhez.
A mai Visegrádi–Benelux-találkozón minden fél elmondhatja az álláspontját, de valószínűtlen, hogy a magyar és lengyel kormánynak sikerülne arra késztetnie a nyugati partnereket, hogy azok a kormányok közötti lazább együttműködéssel akarják megoldani az unió sokféle válságát. Sokkal valószínűbb, hogy az együttműködések újabb és szorosabb rendszerével a többsebességes Európa irányába fejlődik az Európai Unió.
Kapaszkodjunk a V4-be!
Ezzel egyidőben júliustól a magyar kormány veszi át a V4 országcsoport elnökségét. A szereppel együtt a kormány egy nagy, választások előtti nemzetközi nyomulást tervezett meg, amelybe jószerivel az egész magyar külpolitika be van gyömöszölve. A vezértémák között szerepel a visegrádiak szerepe az unióban, biztonság keleten és délen, versenyképesség és munkaalapú társadalom Európában és a V4-ek a világban ügye. Az embernek az az érzése támad, hogy a magyar kormány a visegrádi országokba kapaszkodik, hogy megtépázott elismertségét szomszédai révén próbálja felhúzni.
A visegrádi találkozó témáit mindenesetre óvatosan határozták meg. Csupa olyan kérdés szerepel napirenden, amelyben világosak a közös érdekek, és amelyek az unión belül is támogatást élveznek. A gazdasági együttműködés és az egységes piac megerősítése a Brexit tárgyalásokon, biztonság a kontinens határain a megbízhatóan kockázatmentes közös témák. A legutóbbi napok fényében úgy tűnik, a menekültügyi keményvonalas álláspont is marad mint közös nevező.
De vajon mekkora sikerre számíthat az Orbán Viktor által meghirdetett, erős nemzetállamokat vizionáló "Új Európa" a gyorsan változó európai közhangulatban?
A "Régi Európa" önbizalma visszatér
A Trump fenyegette Európában ugyanis meglepő gyorsasággal fordultak meg az események az elmúlt hónapokban. Az összes eddigi nemzeti választásokon – Ausztria, Hollandia, Franciaország – megerősödtek az Európa-párti politikai erők, és a billegő Olaszországban is visszaszorultak az EU ellenes 5csillag mozgalom hívei a hét végén. A Brexit-tárgyalások előtt pár nappal Nagy-Britanniában politikai káosz alakult ki azok után, hogy Theresa May kormánya elbukta a konzervatív párt többségét az előrehozott választásokon.
A 2016-os év után a józanság teret nyer Európában. Szeptemberben a németországi választások után új sebességbe kapcsolnak a tárgyalások az unió jövőbeli kereteiről. Ezt a folyamatot pedig a "Régi Európa", a német–francia tengely fogja irányítani, és azok lesznek a részesei, akik az Európai Unióban látják Európa fellendülését, nem pedig zavaros hintapolitikában.
Lengyelország Jog és Igazság-párti vezetése Európa kritikájával képtelen a súlyának megfelelő szerepet játszani Európában, a magyar kormánnyal szemben az Európai Parlament pár hete a szavazati jog felfüggesztését előkészítő vizsgálatot indított, Csehországban korrupciós támadások miatt épp lemondott a kormány, Szlovákia pedig saját pályán mozog mint eurózónás kivétel. A különutas visegrádi együttműködés látványosan háttérbe szorul Európában.
Perifériáról perifériára?
A visegrádi együttműködésnek ennek ellenére nagyon is van értelme. Már akkor, ha célja nem az unió továbbhaladásának fékezése. A visegrádiak akkor tudnának kikecmeregni a fokozódó elszigetelődésből, ha konstruktív javaslatokat tennének. Nagyobb biztonság például nem érhető el közös fegyveres testületek nélkül, ezekhez pedig közös hírszerzés és döntéshozatal szükséges.
A visegrádiaknak pozitív tartalmú javaslatot kell tenniük közös európai menekült- és migrációs politikára is. Enélkül kevéssé valószínű, hogy a régió részese maradhat a Schengeni zónának, amely a legdrágább szabadságot, a határok nélküli utazást biztosítja számunkra. A menekültkérdésben való együttműködési szándék ugyanis szimbolikus jelentőségű az első pillanattól kezdve. Az a tét, hogy kialakul-e egy új kelet-nyugati szakadék, amely mélyebb mint bármelyik másik elválasztóvonal az Unió országai között.
A menekültkérdés mélyen kulturális ügy. Ezen fog múlni, hogy hosszú távon is részesei maradhatunk-e Európa centrumának vagy Európa perifériájáról újra a perifériára csúszunk-e vissza.
A szerző független országgyűlési képviselő (épp a cikk megjelenése napján jelentette be, hogy kilép az Együttből).