A francia balliberális lap szerint a budapesti metróban a pártoknak egymástól alig két méterre látható óriásplakátjai jól tükrözik vissza a kampány kegyetlen hangvételét. Az MSZP-én Orbán Viktor és Simicska Lajos, mint ugyanannak a maffiának a keresztapái láthatók, a Fideszén pedig a baloldali ellenzék három vezetőjét, Mesterházy Attilát, Gyurcsány Ferencet és Bajnai Gordont járatják le. 

"A baloldali ellenzék soraiban, amely a szavazók alig harmadát tudhatja maga mögött, érezhető a lelkesedés hiánya" – hangsúlyozta a cikk szerzője, Joelle Stolz. Példaként említette a paksi bővítés elleni vasárnapi tüntetést, amelyen alig 2 ezren vettek részt. A lap szerint a felmérések azt mutatják, hogy a Fidesz nagyarányú győzelmet arathat, az egyetlen bizonytalansági tényező, hogy csak abszolút többsége lesz-e, vagy pedig, a kevésbé valószínű feltételezés szerint, továbbra is azzal a kétharmaddal kormányozhat, "amellyel négy év alatt a saját képére formálta át az ország intézményeit". 

A tudósító ugyanakkor úgy látja, hogy a Fidesz vezetőit még kísérti a 2006-os vereség, amikor pedig a közvélemény-kutatók nekik jelezték előre a győzelmet. Leginkább a bizonytalanok nagy aránya nyugtalanítja a jobboldali stratégákat, akik ezúttal semmit nem bíznak a véletlenre. Az Európa-ellenes retorika mellett – mint a lap rámutatott –, az ország jó gazdasági helyzetével kampányol a kormány. A Magyarország jobban teljesít reklámkampány 800 millió forintba került, amely 200 millióval meghaladja azt az összeget, amelyet a politikai pártok költhetnek a választási kampányra – tette hozzá a Le Monde. A lap azt is megjegyezte, hogy a Jobbik visszafogottabb képet mutat annak érdekében, hogy a Fidesz számára – amely a szélsőjobboldal számos javaslatát megvalósította – elfogadható szövetségesként jelenjen meg. A Le Monde szerint a közoktatás helyzetére a "központosítás és a régi elvekhez való visszatérés" a jellemző. Felidézte, hogy az iskolákban kötelezően választható tantárgy lett az erkölcstan, illetve a hittan, amit egy felmérés szerint a magyarok 63 százaléka támogat. Sokan viszont az osztályozáskor alkalmazott kritériumokat kifogásolják. 

A lap külön foglalkozott a tankönyvpiac átalakításával, amelynek eredményeképp ezentúl ingyenesek lesznek a tankönyvek az általános iskolásoknak, de a jelenlegi 15 helyett tantárgyanként csak két könyv közül lehet majd választani. A lap idézte Kumin Ferenc nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkárt, aki a színvonal emelésének szükségességével magyarázta a tankönyvek lecserélését, míg Heller Ágnes filozófus úgy vélte, hogy az egységesítés soha nem javította az oktatási rendszert. Szerinte ez a reform a Fidesz hatalomkoncentrációjának egyik újabb lépése.