Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Késésben a szegedi szuperlézer-beruházás. Ki a felelős?
Világszínvonalú tripla lézerközpont épülhet az unión belül: Szeged-Prága-Bukarest egyaránt befogad egy-egy kutatóbázist, amelyek összehangolva, a feladatokat megosztva üzemelnek. Csehország és Románia jócskán előbbre tart, pályázatukat már tavaly elkészítették, a magyarnak még csak most állnak neki, pedig az idő vészesen fogy. A hvg.hu utánajárt, vajon a kormány miért hozta meg ilyen későn a döntést, miért kerültünk lépéshátrányba.
Kutatás-fejlesztés terén az unió csak úgy tudja felvenni a versenyt az élen járó USA-val és Japánnal, ha létrehozza az együttműködésen alapuló Európai Kutatási Térséget. Ennek egyik kiemelt projektje az ELI (Extreme Light Infrastructure) azaz a szuperlézer beruházás.
Az ELI segítségével a fény és az anyag kölcsönhatását vizsgálják, egészen különleges körülmények között. A szuperlézer-kutatóközpontot eredetileg egy helyszínen tervezték megépíteni 2011-2014 között, mintegy 480 millió eurós összköltséggel. A berendezés építési helyszínéért folyó versenyben Magyarországon kívül Csehország, Franciaország, Nagy-Britannia és Románia indult. Végül a projekt vezetésével megbízott nemzetközi konzorcium 2009 októberében úgy döntött, hogy az ELI három helyszínen épüljön meg: Szegeden, a Prága melletti Dolní Břežanyban, és a Bukaresthez közeli Măgurelé-ben. Ebben, mint Osvay Károly, a szakmai előkészítésért felelős négytagú magyar fizikuscsapat tagja kifejtette, komoly szerepet játszottak a gazdasági indokok: a három ország ugyanis jogosult támogatásra az EU strukturális alapjából, mivel GDP-jük az EU átlag alatt van.
Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, egyben a Magyar Innovációs Szövetség elnöke elmondta, hogy a cseh központban a lézeres részecskegyorsításra helyeződik a hangsúly, amit az orvosi diagnosztikában tudnak hasznosítani, és ezzel képesek lesznek tumorokat lokálisan kezelni. A romániai központ fő profilja a fotonukleáris fizika lesz. A változtatható energiájú gammasugár-forrás előállításával például kimutatható lesz, ha egy kamionba esetleg hasadó anyagot rejtenek el, és ezzel fel tudják venni a harcot napjaink legsúlyosabb terrorista fenyegetéseivel szemben. Az amerikaiak többek között ezért is érdeklődnek élénken a projekt iránt.
A hazánkba tervezett lézer különlegessége – mutatott rá a rektor – a nagy ismétlési frekvenciában és az előállított lézerfény rendkívül rövid felvillanási időtartamában rejlik. Előbbi lehetővé teszi, hogy a szuperlézer másodpercenként akár több ezer lövést adjon le. Összehasonlításképpen: az USA-ban, az ősz folyamán beüzemelt óriásfúziós lézer jó esetben naponta két-három lövésre alkalmas. Szegeden ezért egy másodperc alatt hasonló mennyiségű mérési adatot lehet gyűjteni, mint Amerikában egy év alatt. A magyar szuperlézer rendkívül rövid felvillanásai bepillantást engedhetnek a jelenleg gyógyíthatatlan betegségek (rák, Alzheimer kór) kialakulásának okaira és ezzel hozzájárulhatnak hatékony gyógymódok megtalálásához. Emellett optikai és elektronikai csúcstechnológiák jelentős továbbfejlesztését is eredményezhetik.
A kutatóközpontok a tervek szerint helyszínenként mintegy 240-280 millió eurós beruházási költséggel épülnek meg 2011 és 2015 között. Várhatóan mintegy 250-300 helyi, és külföldi kutató fog dolgozni az egyes lézerközpontokban. Tevékenységüket 2011 és 2014 között egy olzan konzorcium hangolja össze, amelyben a három helyszín-országon kívül részt vesz az erős lézertechnológiai háttérrel rendelkező Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, de nyitott lesz minden jelenlegi ELI partner számára – állapítja meg a Nemzeti Innovációs Hivatal közleménye.
A Münchenben élő Krausz Ferenc akadémikus, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, a müncheni Ludwig-Maximilian Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára a hvg.hu-nak kifejtette: óriási lehetőség előtt áll Magyarország, a megvalósítandó nagyteljesítményű fényforrás a szegedi bázist világszerte egyedülálló kutatóközponttá teszi.
Mint hozzátette, a beruházással olyan tudásközpont jön létre, amely rendkívüli vonzerőt jelent high-tech termékeket előállító cégek számára. Az ELI-projekt, a „peremén” létrejövő spin-off cégekkel együtt, hosszabb távon több ezer magas képzettséget igénylő munkahely létrejöttét eredményezheti, amelynek várhatóan jelentős gazdaságélénkítő hatása lesz. A projekt hasznára válik a Szegeden dolgozó külföldi és magyar kutatóknak, illetve a beszállító kis- és középvállalatoknak egyaránt.
A Szegedi Tudományegyetemen dolgozó nemzetközi kutatócsoport vizsgálata alapján a 245 millió eurós beruházás, az EU által standardnak tartott 15 éves referencia időszakban várhatóan 700 millió euró többletbevételt eredményez, tehát a projekt saját költségének több mint kétszeresét generálja. Hazai forrásokból a teljes összeg, azaz a 65 milliárd forint 15%-át, 10 milliárdot kell letenni, a maradék 55 milliárdot--ami Szeged éves költségvetésének felel meg-- az EU strukturális alapjából fedezik.
A projekt elindításához elengedhetetlen a kormányok támogatása, illetve a pályázatok megírása és Brüsszelbe való eljuttatása. Osvay Károly elmondta, hogy Csehország 2010 júliusában adta be pályázatát, Románia is elkészült vele, csak a bürokratikus előírások miatt adja be a következő napokban. A magyar kormány viszont jócskán lemaradt, még a pályázat sem készült el.
Az önkormányzati választáskor Orbán Viktor kilátásba helyezte a lézerközpont támogatását, ám a belső határidőként kitűzött 2010.szeptember 15-ig nem írta alá a támogatási szerződést.. Ellenzéki körökben teret nyert az a vélekedés, hogy a kormány politikai megfontolásokból húzta az időt, a választókkal el akarta feledtetni, hogy kik is indították útjára a projektet. A Bajnai- kormány annak idején teljes pénzügyi garanciát vállalt a központ megépítésére, ráadásul annak 25 évig tartó üzemeltetésére is.
Póda Jenő, fideszes gazdasági tanácsnok viszont azt állítja, a kormányváltást követően kiderült, a projekthez nem rendelték hozzá a strukturális alapokból lehívható 55 milliárd forintot. A strukturális alap pénzeit hétéves időszakra tervezik és 2007-2013 között hazánknak az összes, megnyert uniós projektre nagyjából 800 milliárd forint állt rendelkezésre. A választások után bebizonyosodott, hogy a Gyurcsány-Bajnai kormányok a pénzek időarányos részét messze meghaladóan költekeztek, a 800 milliárd háromnegyedét már elköltötték, így csupán kb.180 milliárd maradt a kasszában az elkövetkezendő közel 3 év összes befektetésére, beleértve az ELI-projektet is.
Nem akarásnak nyögés a vége – mondja a magyar közmondás. Úgy látszik, mégis van „akarás”, mert néhány napja Molnár Ágnes, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára végre bejelentette: a kormány az Új Széchenyi Terv keretében támogatja a Szegeden megvalósuló szuperlézer programot, és erre a célra 64 milliárd forintot különít el az Európai Unió strukturális alapjaiból
Talán még nem késő. Mindenesetre szakemberek szerint legkésőbb ez év április végéig be kell nyújtani Brüsszelben a magyar pályázatot, és arra kora őszig pozitív választ kell kapni ahhoz, hogy ne ússzon el a projekt. Osvay Károly szerint eddig a pályázat beadásához szükséges tanulmányok alig húsz százaléka készült el. Szabó Gábor ehhez még hozzáteszi: a strukturális alap pénzeinek felhasználását az EU-előírások szigorúan szabályozzák, 2013 végéig le kell szerződni a beruházásra szánt pénzekre, e pénzeket további két éven belül le is kell hívni, és 2015 végéig be kell fejezni a beruházást.
Ha minden összejön, akkor talán megvalósulhat a Nobel-díjra is esélyesnek tartott Krausz Ferenc víziója: Szegedre fognak zarándokolni vezető külföldi kutatócsoportok, hogy a világszerte egyedülálló szuperlézer segítségével végezzenek itt élenjáró kísérleteket.
