Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!L. Simon László: Szeretem, ha az újságíró sarokba szorítja a politikust
Kritizálni, véleményt nyilvánítani továbbra is lehet, ez mindenkinek szíve joga, állítja L. Simon László fideszes politikus, a parlament kulturális és sajtóbizottságának elnöke a hvg.hu-nak adott interjúban. Szerinte a médiahatóság szankcionálásának a bulvársajtó lesz a címzettje, amely „folyamatosan közöl olyan rágalmakat, hazugságokat, amelyeknek semmi közük sincs a valósághoz”.
hvg.hu: Mit szól ahhoz, hogy a washingtoni Freedom House nemzetközi civilszervezet is aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a kormány médiatörvény-tervezete fenyegeti a sajtószabadságot? Tartanak attól, hogy a kiegyensúlyozatlan tájékoztatás miatt megbírságolhatják a magánkézben lévő médiumokat is.
L. Simon László: Nem tudom, mennyire tájékozottak a külföldi szakmai és civil szervezetek a kormány médiatörvény-tervezetével kapcsolatban, de szerintem nincs miért aggódnia egyetlen olyan médiumnak és médiamunkásnak sem, amelyik becsületesen végzi a munkáját és a kiegyensúlyozott tájékoztatásra törekszik. Nem értem, mi azzal a probléma, hogy a médiahatóságnak joga van bírságolni, bírságot kiszabni törvénysértések esetében.
Egy sor másik hatóság ugyanezt naponta megteheti velünk, rendeletekben és szabályokban rögzítve a kiszabható bírság mértékét és módját. A volt Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) is rendelkezett büntetési jogkörrel.
A kérdés azért furcsa, mert olyan érzésem van, mintha azt feltételeznék, hogy a médiahatóság tagjai nem arra szerződtek, hogy tisztességesen végezzék a munkájukat. Sok minden más mellett elbírálják a hozzájuk beérkező panaszokat, és igaz, hogy amennyiben szükséges, a többszörös törvénysértés után jelentősebb pénzbírsággal büntethetnek majd médiumokat. Azonban szeretném hangsúlyozni, hogy bíróságnál jogorvoslati lehetőséggel lehet élni, s egyáltalán nem arról van szó, hogy a kormánynak nem tetsző lapokat és más orgánumokat ellehetetlenítsék.
hvg.hu: Ki dönti el, hogy mitől kiegyensúlyozatlan a tájékoztatás?
L.S.L.: A korábban megszületett keretjogszabály, a médiaalkotmány és az elfogadásra váró médiatörvény-tervezet szerintem megfelelő keretet ad ahhoz, hogy a médiatanács értelmezhesse a kiegyensúlyozott tájékoztatás fogalmát. Nyilvánvaló, hogy ez a hírműsorokra vonatkozik és nem az értelmiségi háttérbeszélgetésekre. Egyértelmű, hogy nem lehet elvárni például egy baloldali televíziótól, hogy a beszélgetős műsoraikban a kormányról ne mondják el a véleményüket és ne legyenek a kormány kritikusai. A kiegyensúlyozott tájékoztatás esetében az ellenzék részéről jogos elvárás, hogy a híradóban a kormány álláspontja mellett az ellenzék véleménye is megjelenjék. Ellenkező esetben a médiahatóságnak figyelmeztetnie kell az adott médiumot.
hvg.hu: Mit jelent ön szerint a tisztességes újságírás?
L.S.L.: Pontosan hogy érti ezt?
hvg.hu: Például ön azt mondta, hogy a Kurucinfón kívül nem kell félnie egyik sajtóorgánumnak sem.
L.S.L.: A politikai újságírás kapcsán mondtam azt, hogy a Kurucinfónak el kell gondolkodnia, meddig lophatja a Magyar Távirati Iroda (MTI) híreit, ugyanis nem fizetnek értük. Az MTI a magyar állam tulajdona, ami pénzért szolgáltatja a híreit, amelyekért minden médiumnak fizetnie kell. Attól, hogy a Kurucinfó egy-egy hírt a saját szájíze szerint átalakít, bizonyos értelemben meghamisít, és zárójelben forrásként megjelöli az MTI-t, attól az még lopott információ marad.
Minden Magyarországon működő tartalomszolgáltatónak be kell tartania a törvényt, és ha valaki esetleg nem magyarországi szerverről működtet sajtóorgánumot, de Magyarország a célterülete, akkor is ugyanúgy vonatkozik rá a hazai törvény. Személyiségi, kisebbségi és kollektív jogokat durván sértő tartalmakat nem lehet megjelentetni, ezt bármely sajtótermékkel szemben érvényesíteni kell. Szerintem a legtöbb hazai politikai napi- és hetilap tisztességesen végzi a munkáját. Attól függetlenül gondolom így, hogy több, bennük megjelent véleménnyel nem értek egyet, sokszor a stílussal sem.
Nyilván át kell gondolnunk a bulvársajtó szerepét és működését, hiszen egyes lapok folyamatosan közölnek olyan rágalmakat, hazugságokat, amelyeknek semmi közük sincs a valósághoz. Ez nem jogszerű és nem tisztességes. A sajtó- és véleményszabadságot nagyon fontosnak tartom, ez azonban nem keverendő össze a rágalomszabadsággal. Korlátlanul, büntetlenül és következmények nélkül senkit sem lehet vádolni, a szabad sajtónak is kell, hogy legyen korlátja. A sajtónak nem csak szabadnak kell lennie, hanem a benne dolgozó és író kollégáknak az igazsághoz és a tényekhez kell ragaszkodniuk, még akkor is, ha az igazság nem abszolutizálható, vegytiszta fogalom.
hvg.hu: Miként vélekedik azzal kapcsolatban, hogy a közelmúltban több hetilap is üres címlappal jelent meg, tiltakozva ezzel a médiatörvény-tervezet ellen?
L.S.L.: Értelmetlennek tartom, mivel szerintem nem mérték föl, hogy a törvényben meglévő erős szankcionálási lehetőségnek nem ők a címzettjei, hanem a bulvárlapok, a bulvárműsorok. Például az Élet és Irodalomban rólam vagy a kormányról megjelenő publicisztikák teljesen irrelevánsak abból a szempontból, hogy a Nagycsaládosok Országos Egyesülete joggal kifogásolja azt, hogy délután négykor ne ömölhessen a gyermekeinkre a mocsok, az erőszak vagy a nyers szexualitás, s hogy a gyerekeknek ne olyan rajzfilmeket vetítsenek, melyekből sugárzik az erőszak. Tehát ne bújhassanak a sajtó- és a véleményszabadság fogalma mögé az ilyen szemléletű tartalomszolgáltatók. A nagy büntetési tételektől nekik kell tartaniuk, az ÉS pedig olyan véleménycikket közöl rólunk, amilyet akar.
hvg.hu: Mandur László szocialista politikus a hvg.hu-nak nyilatkozta, hogy a Fidesz teljesen a hatalmába kerítette a közmédiát, de a független médiaszereplőket is le fogják térdepeltetni. Egyik kezükkel bármelyik sajtóorgánumot megsemmisíthetik, másik kezükkel pedig médiapolitikai érdekekre és közfeladat ellátására hivatkozva pályáztatás nélkül oszthatnak ki frekvenciát. Mit szól ön ehhez?
L.S.L.: Mindenki magából indul ki. Sem a kormánynak, sem a Fidesznek nincsenek olyan szándékai, hogy bárkit ellehetetlenítsenek. Nem egészen értem, hogy a szocialisták miért feltételezik azt, hogy szét akarunk verni egy rendszert. Ugyanakkor azt mondom, hogy a magyar sajtó, s különösen a közmédiumok jelenlegi szerkezetét jónak nevezni enyhe túlzás, ráadásul a közmédia évtizedekig nem volt kiegyensúlyozott: egy sor dolgot például egyáltalán nem mutatott be az elmúlt nyolc év kormányzása alatt.
Például, ha 2006 őszén nincs Hír Tv, akkor Európa nem tudja meg, hogy a rendőrök hogyan lőtték ki az emberek szemét gumilövedékkel a legfelsőbb vezetők útmutatásai, parancsai alapján. Aki látta azokat a képsorokat, tudja, hogy akkor olyan brutalitás zajlott, ami a szocializmus utolsó két évtizedében sem volt tapasztalható az utcán. A szabad magyar sajtó nagy része pedig lelkesen asszisztált az igazság elkenéséhez és tompításához.
A társadalom nagy része joggal várja, hogy ne lehessen bármikor bármit bemutatni a kereskedelmi televíziókban. Elfogadhatatlan ugyanis, hogy este nyolckor a valóságshow-ban mocskos, gusztustalan beszéd és nyílt szexualitás folyik a tévéből, vagy délután négykor az esti, éjszakai filmek brutális akciójelenetét vágják be ajánlóként. Ne mondja nekem senki, hogy az ilyen műsorok szabályozásával és esetleges korlátozásával a sajtószabadság kerül veszélybe.
Senkit nem fogunk „letérdepeltetni” azért, mert éppen baloldali médiumnál dolgozik. Bolgár György január elseje után ugyanúgy elmondhatja véleményét, ha szerinte a Fidesz-KDNP nem jól kormányoz. Nem fogja a médiahatóság azt mondani neki, hogy az ATV-ben nem szidhatja a kormányt. Kritizálni, véleményt nyilvánítani továbbra is lehet, ez mindenkinek szíve joga.
Mandur László frekvenciaosztással kapcsolatos véleményére pedig azt tudom mondani, mindenki látta, hallotta és olvasta a Danubius és a Sláger Rádió körül kialakult vitát. Méltatlannak és felháborítónak tartom most is például a Boros-Bochkor páros által meghirdetett országos hisztériát a szabadságjogok csorbítására hivatkozva, amikor az a rádió, amelyik őket fizette, nem kapta meg a frekvenciát. Egy másik pályázó ugyanis több pénzt ígért ugyanazért a frekvenciáért. Fölöttébb álságos dolognak tartom ezt a húzásukat, mert mit ad Isten, félév elteltével ugyanott vannak, ugyanolyan gázsiért és ugyanazt a színvonaltalan műsort viszik reggelente, s már régen nem demonstrálnak a Sláger Rádióért. Ez jogos volt? Nem hiszem.
hvg.hu: Belénessy Csaba szerint a közmédiában dolgozóknak lojálisnak kell lenniük a kormányhoz. Hogyan egyeztethető ez össze azzal, hogy az újságírónak kötelessége az igazságot írni, akkor is, ha a kormány olyan intézkedéseket hoz, amelyeket éles kritikával kell illetni?
L.S.L.: Amennyiben Belénessy Csaba lojalitásról értekezik, azon remélhetőleg nem azt érttette, hogy a kormányoldali visszaéléseket el kellene hallgatni. Talán arra gondolt, hogy nem kötelező ellenségesnek lenni a kormányzattal szemben, érdemes a kormányzati munkát jobban megmutatni az eddigieknél a magyar társadalomnak. Az is nagyon fontos, hogy a döntésekről az ellenzék is kommunikálhasson ezeken a fórumokon. A sajtónak – beleértve a közmédiumokat is – az a dolga, hogy a törvénytelenségeket, szabálytalanságokat is nyilvánosságra hozza, akár kormányzati, akár ellenzéki oldalon történnek meg. Én személy szerint a sajtótól nem várnék el lojalitást, kifejezetten azok közé tartozom, akik szeretik, ha az újságíró, a műsorvezető megpróbálja a kormánypolitikusokat sarokba szorítani.
hvg.hu: Aggályok merültek fel a közmédia hírszolgáltatásának központosításával kapcsolatban is. Belénessy Csaba szerint erre azért van szükség, mert a jelenlegi rendszer pazarló, s a központosítással nem csak gazdaságosabb, de színesebb is lesz a hírszolgáltatás.
L.S.L.: Nekem ez nem szakterületem, de a bizottsági munka részeként ezzel is kell foglalkoznom. Nem dolgoztam televízióban, nem ismerem a híradózásnak a belső működését. Ezért nem tudom megítélni, hogy ez egy jó koncepció-e, vagy sem. Majd kiderül. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy összességében a közmédiumok hírműsorait kevesen nézik, van rajtuk kívül számtalan magáncsatorna, magánfórum, az internettől a nyomtatott sajtóig. Az, hogy a Magyar Televíziónak és a Duna Tv-nek a híradójához egy helyen fogják összeállítani az anyagokat, nem azt jelenti, hogy a két hírműsor ugyanaz lesz. Ettől függetlenül az ATV-ben, a Hír Tv-ben, vagy akár az Echo Tv-ben – de említhetném a két nagy kereskedelmi csatornát is –, olyan híradót állítanak össze, amilyet akarnak, és azt mondanak, amit akarnak.
hvg.hu: Az RTL Klub máris háborog amiatt, hogy a híradóban 20 százalék lehet csak a bűnügyi hír.
L.S.L.: Ez egy ellenzéki, jobbikos javaslat volt, amelyről előzetesen nem volt semmiféle politikai egyeztetés. A bizottsági ülésen kialakult vita során döntöttünk úgy, hogy megszavazzuk és a döntés után a parlament is elfogadta ezt a javaslatot. Ha arra gondolunk, hogy a nagy nézettségű kereskedelmi televíziók azon a címen kapták meg a földi sugárzású, országos frekvenciát, hogy híradót és egyéb közszolgálati műsorokat is kell készíteniük, akkor jogos elvárás, hogy a híradóik javarészt ne közúti balesetekről, repülőgép-szerencsétlenségről, bűncselekményekről szóljanak.
