hvg.hu: Sokan politikai öngyilkosságnak tartják, hogy új párt alapításába fogott.

Szili Katalin: Tévednek, akik ezt állítják. Három választás van az MSZP mögött, az EU-választásokat is beleszámítva. Mindegyiket végigcsináltam. Másokkal ellentétben ügyeltem a megnyilatkozásaimra is, mert nem akartam rontani az MSZP esélyeit. Bár én ehhez tetteimmel nem járultam hozzá, a választók láthatóan elfordultak volt pártomtól. Háromszor is ítéletet mondtak felette, elvetették addig követett politikáját. Ugyanakkor én nyilvánvalóvá tettem a politikai hitvallásomat.

Ennek jele volt, hogy június negyedikén, a nemzeti összefogás napján egyedül én ültem a parlamentben a párt padsoraiban. Nem véletlenül képviseltem egyéni, a szocialistáktól eltérő álláspontot a 2004. decemberi népszavazás előtt, vagy később, az egészségbiztosítási törvény parlamenti vitája során. Miután legközelebb 2014 tavaszán lesznek választások, most a politikai építkezés időszaka kezdődik, és mi élni szeretnénk ezzel a lehetőséggel.

hvg.hu: Mesterházy Attila, az MSZP elnöke felszólította, hogy mondjon le listás mandátumáról. Ennek elutasítását mivel indokolja?

Sz.K.: A mandátumkérdéssel azért nem foglalkozom, mert magam ugyanaz a politikus maradtam, aki voltam, mindig éreztem a választók bizalmát. Idén és tavaly sokan csak azért szavaztak az MSZP-re, mert én még a tagja voltam. A pártnak az elmúlt hat országgyűlési választáson adtam annyit, hogy igényt tarthatok erre a mandátumra. Továbbra is arra törekszem, hogy képviseljem a társadalmi baloldalt. Arra a vádra pedig, hogy „megélhetési politikus” lennék, azt válaszolom: akkor lennék az, ha 2014-ig csendben elüldögélek a parlamentben, és felveszem a fizetésem.

hvg.hu:  De nem jött kicsit későn az új párt alapítása? Talán nagyobb vonzereje lett volna 2006. október végén, ha akkor látványosan lemond posztjáról, és megtagadja az együttműködést Gyurcsány Ferenccel.

Sz.K.: A lelkiismeretem tiszta. Egy politikai közösség tagjaként annak érdekét kellett szolgálnom, akkor nem fordulhattam szembe a szocialistákkal. Mostanra vált tarthatatlanná a helyzet. Annyira marginalizálódott a párton belül az általam képviselt eszmei-politikai vonal, hogy nem várhattam tovább, lépnem kellett. Az MSZP népszerűségének rohamos csökkenését jelzi, hogy az utóbbi másfél évben mintegy másfél millió szavazót vesztett, miközben a tagság megfeleződött. Ezeket az embereket, volt híveinket és a húsz éve jó szívvel pártot nem találókat egyaránt szeretném megnyerni most a Szociális Unió hívének. Az országnak szüksége van az MSZP-től különböző baloldaliakra, már csak azért is, mert nem egy mereven polarizált, egyosztatú társadalomban élünk. A társadalom igényszinten sokkal színesebb képet mutat, mint amit a politikai tér kínálni tud.

Mindig volt egy űr a magyar politikai palettán, ami betöltetlen maradt. Ennek oka, hogy az MSZP soha nem tisztázta viszonyát a nemzethez, ezért olyan választ adott a felmerülő kérdésekre, mely a társadalom érzékenységét sértette. Viszont a Szociális Unió új hangot jelent ezen a téren. Számunkra a tradicionális és a nemzeti értékek képviselete, és a társadalmi igazságosság gondolata összeegyeztethető a 21. századi értékekkel. A társadalmi, gazdasági és ökológiai szempontok harmóniájára törekszünk, a gazdaságot eszköznek tekintjük a társadalompolitikai célok megvalósítására. A Szociális Unió új társadalmi alternatívát kíván nyújtani, antiglobalista, de mentes mindenféle radikalizmustól és szélsőségtől.

hvg.hu: Mi az álláspontjuk a privatizációs szerződések felülvizsgálatát illetően?

Sz.K.: Már 2006 őszén, még házelnökként javasoltam a miniszterelnöknek írt levélben, illetve frakcióülésen is, hogy a kormány, jogállami keretek között tekintse át a privatizációs szerződéseket, és szakértők vizsgálják meg, hogy az új tulajdonosok teljesítették-e vállalt kötelezettségeiket. Például azt, hogy annyi főt foglalkoztatnak-e, amennyit vállaltak, teljesítik-e fizetési- illetve a hazai beszállítókra vonatkozó kötelezettségeiket és eleget tesznek-e a környezetvédelmi vállalásaiknak. Ez a probléma most is aktuális, javaslom az új kormánynak, hogy fogjon hozzá a megoldásához. Tudomásom szerint 1700 ilyen privatizációs szerződést kellene felülvizsgálni. 2007 őszétől többször is sürgettem, hogy történjenek lépések ebben az ügyben, de az MSZP-ben süket fülekre találtam. Megjegyzem, a liberális média már akkor nekem ugrott, mondván, hogy „Szili visszaállamosítást sürget”. Szó sincs ilyesmiről!

hvg.hu: Milyen jövőt jósol volt pártjának?

Sz.K.: Nem szívesen foglalkozom már a szocialisták belső küzdelmeivel. A pártnak el kell döntenie, hogy balliberális irányba megy-e, kitart-e a „progresszió-modernizáció” eszmeköre mellett, vagy valódi baloldali pártként definiálja önmagát, és újra megtalálja a szolidaritás és az igazságosság hagyományos, szociáldemokrata értékeit. Az MSZP júniusi kongresszusán ezt fel is vetettem, de döntés nem született. A platformok és a frakciók harca hozhat még olyan váratlan fordulatot, mely igazolja a döntésemet, és a baloldali alternatívát  képviselő Szociális Unió már a 2014-es választásokon a siker esélyével indulhat.

hvg.hu: Kitől kapnak anyagi támogatást az új párthoz?

Sz.K.: Elégedjen meg annyival: nem vágtunk volna bele a megalapításába, ha nem éreznénk magunk mögött támogatói hátteret. De csak átlátható és kiszámítható anyagi adományokat fogadunk el.

hvg.hu: Ha úgy alakul, összefog-e más MSZP-ből kiszakadt vagy éppen kiszakadó erővel?

Sz.K.: Azért választottuk az unió nevet, hogy jelezzük: nyitottak vagyunk azok számára, akik számára a baloldali és a nemzeti értékek egyaránt fontosak.