Karácsony Gergely: bennünket az emberek egyelőre inkább szeretnek, mint becsülnek
Az LMP támogatja a kettős állampolgárságot, a Trianonról szóló június 4-i vitanapot, amelyet a Jobbik javasolt, de nem ért egyet a Fidesz Nemzeti Együttműködésről címmel előterjesztett nyilatkozatával. Nyílttá tenné a kampányfinanszírozást, igazságosabbá a választási rendszert. Minderről Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese beszélt a hvg.hu-nak adott interjúban.
hvg.hu: Benyújtották első törvényjavaslatukat, ami a választási kampány finanszírozásával kapcsolatos. Hogyhogy ezt vették előre?
Karácsony Gergely: A jelenlegi szabályozás betarthatatlan, álszent módon működik, a pártok a törvényben meghatározott összeg sokszorosát költhetik el. Közben nem lehet tudni, hogy ezáltal kinek, kiknek válnak a lekötelezettjeivé. Lassan közhely, de nem árt ismételgetni, a kampányfinanszírozás ma Magyarországon a korrupció melegágya. A kampányunkban megfogadtuk, ha bekerülünk a parlamentbe, az egyik első javaslatunk a kampányfinanszírozás rendbetételével kapcsolatos beadványunk lesz. Javaslatunk alapját három civilszervezet, a Transparency International, a Freedom House és az Eötvös Károly Intézet dolgozta ki, a szocialisták és a Fidesz javaslatainak konszenzusos összefésülésén alapszik.
hvg.hu: A „civilek” javaslata azért eltért az LMP indítványától.
K.G.: Az ő beadványuknak két fontos eleme van; az egyik az átláthatóság megteremtése, amelynek fő eszköze a nyílt kampányszámla. Ez egy olyan speciális bankszámla, amelyen egy párt a kampánnyal kapcsolatos bevételeit, kiadásait vezeti, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pedig folyamatos ellenőrzést végez. A másik eleme pedig az volt, hogy a képviselőnkénti egymillió forintos költési plafont emeljék ötszörösére. Mi a parlamenti létszám csökkentése miatt jobbnak tartjuk, ha egy-egy párt maximum egymilliárd forintot fordíthat a választási kampányra.
Az egymilliárd forint a nagy pártok esetében körülbelül megegyezik a 2010-es költésekkel, de a fele annak, amit a 2006-os országos választási kampányban elköltöttek. Így átláthatóvá válik a kampányfinanszírozás, a pártok nem válnak a saját szponzoraik kiszolgáltatottjává, mindenkinek nyílt kártyákkal kell játszania. A politikai hirdetéseket - legyen azok televíziós, rádiós, vagy újsághirdetések, plakátok - a jelölő szervezet nyílt kampányszámlájáról kell fizetni, különben törvénybe ütközik. Természetesen erre a számlára kell átvezetni a bevételeket is, anonim módon csupán nagyon kis összegű adományokat lehet befogadni.
hvg.hu: Önök nem szavazták meg azt az alkotmánymódosításáról szóló törvényjavaslatot, amely 200 főre csökkenti az országgyűlési képviselők számát. Miért nem?
K.G.: A „kisebb parlamentezés” blöff. A kilencvenes évek második felében, az első Orbán-kormány idején még 300 fős parlament volt a kívánatos cél. Ahogy csökkent a magyar politika morális színvonala, úgy mondtak be egyre kisebb számokat. Amikor az első parlamenti munkanapon Navracsics Tibor arról beszélt, hogy a politikának milyen komoly adóssága van a választókkal szemben, igazat mondott. Ám a választási rendszer kapcsán sokkal fontosabb adósságunk van, ami nem más, mint az ajánlócédula-rendszer átalakítása és a területi egyenetlenségek megszüntetése.
hvg.hu: Hogyan?
K.G.: Az LMP egy nagyon egyszerű, morális kaukciót vezetne be, melynek az a lényege, hogy minden jelölttől erkölcsi bizonyítványt, vagyonbevallást és önéletrajzot kell kérni. Ha rendelkezik ezekkel, elindulhat, az állampolgárok pedig döntenek. Támogatnánk a jelenleginél arányosabb választási rendszert, de most realitása annak van, ha a jelenlegi vegyes rendszert javítjuk meg. A Fidesz által javasolt 90 egyéni választókerületes rendszer csak úgy valósítható meg, ha feladjuk valamelyik fontos alapelvet: ha az egyéni választókerületek határai átlépik a megyehatárokat, akkor a választókerületek nem kötődnek a közigazgatási határokhoz; ha viszont nem lépik át a megyehatárokat, akkor a választókerületek különböző lélekszámúak maradnak, azaz marad az aránytalanság.
hvg.hu: A leendő Orbán-kormány másik központi témája a kettős állampolgárságról szóló törvény, amely augusztus 20-án léphet hatályba. Önök hogy állnak a dologhoz?
K.G.: Ez is tipikusan olyan példa, amit a magyar politika 2004-ben nagyon rosszul kommunikált, kevés volt az ésszerű, racionális elem az erről szóló vitában. A 2004-es népszavazás az egyik legrosszabb fejleménye volt a magyar demokrácia történetének. Az LMP egyfajta szimbolikus gesztusként támogatja a kettős állampolgárság megadását, mert olyan lehetőség a Kárpát-medencében, ami oldhatja azokat a történelmi megrázkódtatásokat, amelyek a huszadik században a határon innen és túli magyarokat is érte. Ám a törvény elfogadását diplomáciai lépésekkel kell körülbástyázni, nehogy a környező országok államai ezt velük szembeni támadásnak interpretálják. A kettős állampolgárság vitáján túl arról is beszélnünk kellene, milyen szomszédsági politikát szeretne folytatni Magyarország a határon túli magyarokkal. Jelentős kérdés, hogy a kettős állampolgárság megadásával Magyarország a demográfiai helyzet miatt meglévő munkaerőpiaci problémákat kívánja orvosolni, vagy ellenkezőleg, a szülőföldön maradást támogatni.
hvg.hu: Meglepetést okozott, hogy az LMP támogatja a Jobbik kezdeményezését, miszerint tartson az Országgyűlés június 4-én, a trianoni szerződés aláírásának 90. évfordulóján Nemzeti együttműködés a Kárpát-medencében címmel politikai vitanapot.
K.G.: Azért támogatjuk ezt a javaslatot, mert a parlamenti vitanap lehetőséget ad az ellenzéknek álláspontja kifejtésére. Minden vitanapot támogatni fogunk, függetlenül attól, hogy melyik párt kezdeményezi. A Jobbik és az LMP nemzetfelfogása között persze óriási különbség van, de arra, hogy a huszadik század nagy történelmi traumáit kibeszéljük, ez alkalmat nyújt. A vitanappal kapcsolatban megfogalmaztuk, hogy ne csak a Kárpát-medencén belül élő magyarok együttéléséről szóljon, hanem a Kárpát-medencében élő valamennyi nemzetiségről, beleértve a Magyarországon élő kisebbségeket is. Szeretnénk, ha részt vennének rajta a környező országok diplomáciai testületei is: Trianon elsősorban a mi történelmi traumánk, de egyben a huszadik század történelmének jelentős fordulópontja, amely kibeszélendő probléma az egész Kárpát-medencében. Enélkül nem tudunk előre lépni, nem tudjuk lezárni a múltat.
hvg.hu: Viszont nem támogatják a Fidesznek a "nemzeti együttműködésről" szóló politikai nyilatkozatát. Miért?
K.G.: A nyilatkozattal nekünk elsősorban műfaji problémáink vannak. Ha egy párt szavazati aránytól függetlenül megnyeri a választást, megszerzi a jogot a kormányzásra is. A nyilatkozat számomra egy politikai játszma, a Fidesz pontosan tudta, hogy az ellenzéki pártok nem fogják támogatni. Az egész arról szól, hogy azt mondhassák, lám-lám, az ő történelmi sikerükből nem akarnak részesülni az ellenzéki pártok. A Fidesz nyilatkozata azt a homályos képzetet kelti, mintha Magyarországon valamilyen rendkívüli dolog történt volna 2010 áprilisában. Nem történt más, mint hogy egy párt nagyon csúnyán elveszítette a választást, egy másik párt pedig megnyerte. Magyarországon demokrácia volt április 11-e előtt, és utána is az maradt. Nem látom értelmét, miért kellene külön megemlékezni arról, hogy az állampolgárok 53 százaléka a Fideszre szavazott.
hvg.hu: Mi igaz abból, hogy a Magyar Nemzet szerint egyfajta vidék-főváros ellentét van kialakulóban az LMP tagjai között, mert a vidéki tagság kiszorítottnak érzi magát és a párt valódi vezetése kizárólag Budapestre összpontosul?
K.G.: Olvastam a cikket, tele van csúsztatásokkal és félinformációkkal, aminek semmi köze ahhoz, ami a párt belső életében zajlik. Az LMP-nek éppen az egyik lényege, hogy végre leszámoljunk az olyan téves sztereotípiákkal, hogy van vidék és van külön főváros. Vannak vitáink, nem tagadom, de más dolgokon vitázunk. Ha valakinek valami nem tetszik, akkor azt szóvá teszi, ez így van rendjén. Jelenleg körülbelül 600 tagja van a pártnak, szervezetileg tovább kell erősödnünk. Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy a vidéki szervezeteinken keresztül eljussunk minél több emberhez. A választási eredményünk azt mutatja, hogy inkább a nagyvárosi, főleg budapesti választók körében volt nagy a politikai vákuum, az SZDSZ eltűnésének és az MSZP összetöpörödésének köszönhetően. A programunkban kiemelt helyet kapott a vidékfejlesztés, a kis településeken élők esélykülönbözőségének az orvoslása.
hvg.hu: Az LMP milyen lehetőségeket lát a romák felzárkóztatására?
K.G.: Kis leegyszerűsítéssel azt mondhatnám, hogy a romapolitikánk lényege, hogy nincsen romapolitika. Nekünk szegénypolitikánk van. Nagyon fontos látni azt, hogy a mélyszegénységben élőknek jelentős része roma, de őket önmagukban nem lehet és nem is érdemes felemelni, ha nem emeljük fel hozzá a nem roma mélyszegénységben élő embereket. A Jobbik sikerének az egyik oka éppen az, hogy képes volt szembeállítani a lecsúszó nem roma rétegeket és a romákat. Mi a „színvak esélyteremtés” programjában gondolkodunk, ami viszont komplex oktatási és munkaerőpiaci probléma.
hvg.hu: Mégis, hogyan kellene nekikezdeni?
K.G.: Alapvetően kétféle lehetőség adódik. Az egyik a gazdaságfejlesztési koncepció, ami kifejezetten az alacsony képzettségű, leszakadó rétegek munkaerőpiaci érdekeit próbálja javítani. Minimum középtávú programról van szó, ez nyilván nem megy egyik napról a másikra. Ebben kulcsszerepe lehet a mezőgazdasági és környezetvédelmi beruházásoknak. A másik: az oktatási rendszert úgy alakítjuk át, hogy csökkentse az esélyegyenlőtlenségeket a gazdag és a szegény családból jövő gyerekek körében. Ehhez a közoktatásnak fel kell készülnie, hogy a speciális nevelést igénylő gyerekek is eséllyel indulhassanak. Az iskolákban több fejlesztő pedagógusra van szükség. A felemelkedés igazi kulcsa az integrált oktatásban rejlik, ezt kell minél hamarabb elkezdeni. Ha csökken a gyerekszám, nem be kell zárni az iskolát, hanem több pedagógusnak kell foglalkoznia a speciális képességű gyerekekkel. A szegénységgel és a további etnikai feszültségekkel szemben a legjobb befektetés az oktatás. Ha kis korban meg tudjuk állítani a lecsúszás folyamatát, akkor később nem kell évtizedeken keresztül segélyen tartani ezeket az embereket, és nem kell újabb és újabb etnikai konfliktusoknak az áldozataivá válnunk mindkét oldalról.
hvg.hu: Ezek után hogyan vélekedik a Fidesz tervéről, hogy azoktól a családoktól, akiknek a gyerekei nem járnak rendszeresen iskolába, megvonják a családi pótlékot?
K.G.: A büntetés általában véve nem a legjobb módszer, az ösztönzés fontosabb. A Fidesz terve nekem első hallásra valóban nem igazán szimpatikus, azzal viszont egyetértek, hogy az iskola, a tanulás nagyon fontos. Jobban mondva a jó iskola fontos, mert önmagában az iskola csak egy gyermekmegőrző. A magyar iskolarendszer általában véve nincs arra felkészülve, hogy a speciális problémákat meg tudja oldani.
hvg.hu: Az LMP programja minden téren különbözik a leendő kormányprogramtól. Ennek tükrében lát-e esélyt arra, hogy programjukból valamit meg tudnak majd valósítani?
K.G.: A Fidesz kétharmados többsége miatt első ránézésre úgy tűnik, viszonylag kevés dolgunk lesz a parlamentben, ám ez nem így van. Nekünk mint friss pártnak, amit az emberek egyelőre talán inkább szeretnek, mint becsülnek, be kell bizonyítanunk felkészültségünket. A parlamentben mindig el fogjuk mondani álláspontunkat, amelyhez az ökológiai politika értékvilága ad iránytűt.