Van értelme a Bokros-Vona vitának
Jeskó József politikai elemző Miért nincs értelme a Bokros-Vona vitának? című irásában kifejti a párbeszéd hiábavalóságát, hiszen kizárt az álláspontok közelítése, de még meghallgatása is. Szerintem igenis lenne értelme egy ilyen vitának.
Ahogy elemzésében a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa, Jeskó József fogalmaz, Vona Gábornak „zárt, ugyanakkor logikusan működő világképe van, amelyben nem jut hely semmiféle közös halmaznak vagy kompromisszumnak, és olyan hiteken alapul, amelyek legalább olyan erősek […], mint a másik oldalon Bokros gazdasági szemlélete […]. Márpedig abban a pillanatban, ahogy a beszélgetőpartnerek között nincs egy közös minimum, csupán hitvitáik lesznek. Röviden: aki elutasítja a demokráciát, azzal értelmetlen demokratikus vitát folytatni.”
A kitűnő szakember szerintem ezúttal melléfogott. Nyilvánvaló, hogy Vona Gábor és Bokros Lajos álláspontjának semmilyen közös vonása nincs. A vitának azonban – legyen az bár egymás melletti elbeszélés, vagy ahogy Jeskó fogalmaz, hitvita – lenne értelme. A felek ugyanis nemcsak egymáshoz beszélnének, hanem a közönséghez is. Tekintettel arra, hogy jelen állás szerint a választópolgárok csaknem fele vagy nem szavazna, vagy nem tudja, hogy kire szavazzon, van olyan része a közönségnek, amelyhez érdemes szólni. Ez az MDF számára különösen így van, ha figyelembe vesszük, hogy jóval egymillió fölött van azok száma, akik 2006-ban az MSZP-re szavaztak, azóta azonban kiábrándultak a kormánypártból. Lehetnek köztük tavasszal Jobbik-, MDF- és Fidesz-szavazók egyaránt, sőt: olyanok is, akik végül visszamennek az MSZP-hez, de egy részük a 2010-es választáson minden bizonnyal otthon marad. Bokros föladata nemcsak az lehet, hogy bizonytalanokat a saját oldalára állítsa, hanem az is, hogy a lehetséges nem MDF-szavazók egy részét elbizonytalanítsa, s ezzel otthon tartsa.
Kétségkívül lehet a Bokros-Vona vita megtartása ellen érvelni, de ez az érv kizárólag erkölcsi lenne – ami viszont nem jelenti azt, hogy a vita megtartása mellett ne lehetne erkölcsi érveket fölhozni. A Bokros-Vona vita ellen nyomós érv lehetne, hogy bizonyos eszmék képviselőivel az ember nem ül le egy asztalhoz, mert szalonképtelennek tekinti az általuk képviselt nézeteket. Erkölcsi szempontból az azonban a vita mellett szól, hogy így lehet a lehető legszélesebb nyilvánosság előtt, racionális módon érvelve rámutatni a Jobbik eszmeiségének valós mivoltára.
Szegő Péter