A Balettintézet korábbi épülete. Az önkormányzat eladta 1,2 milliárdért,   most 10 milliárdért kínálják?

hvg.hu: Nem volt eltú-lozva a terézvárosi önkor-mányzatot illető lesújtó kritikája? Konkrétumok-kal is alá tudja támasz-tani?

Illés Zoltán: Megismétlem: a terézvárosi önkormány-zatnak már régen nincsen tisztességes neve és becsü-lete, az évek óta folyó, bot-rányos ingatlanügyek miatt. Sorozatban történtek érthe-tetlen ingatlaneladások, me-lyek miatt a fél ország felhá-borodott. Ilyen volt például az Andrássy úti paloták közül jó néhánynak az elkótyave-tyélése, vagy például a Balettintézet volt épületének eladása. De ilyen a Bajcsy-Zsilinszky út 61. számú üzlethelység eladása, illetve az ezzel kapcsolatos vesztegetés, mely tettenéréshez és őrizetbe vételhez vezetett.

hvg.hu: Azért ez így nagyon kemény. Nem csoda, hogy perlik magát.

I.Z.: Volt már olyan miniszter, aki rémhírterjesztésért beperelt, holott jobban tette volna, ha az általam feltárt ügyet nem tussolja el, hanem megoldja. Az illető politikust Persányi Miklósnak hívták, és a csepeli galvániszapról volt szó, mellyel kapcsolatban a minisztériuma nyilvánosan azt állította, hogy ez a szennyeződés nincs is, felesleges vele rémisztgetni az embereket. Ehhez képest Persányi utódja, Fodor Gábor nyomban belátta, hogy igazam volt, és ő maga jelentette be: a veszély fennállt és elhárították, a galvániszapot elszállították. Ekkor azt is közölte, hogy „nem történt izgatás, hanem inkább gratulálni kellene Illés Zoltánnak, amiért felhívta rá a figyelmet”. A példából Verók István is okulhat, s megérthetné: nem feljelenteni kell azt, aki felhívja a figyelmet visszaélésekre, hanem feltárni őket, és megelőzni, nehogy megismétlődjenek. Antall Józsefet plagizálva üzenem a terézvárosi önkormányzat egyes képviselőinek: „Tetszettek volna nem lopni!” Akkor nem keveredtek volna gyanúba, és nem lennének ilyen botrányos ügyek. Persze, most már a bűnüldöző szerveken a sor. Remélem, a hetedeik kerületből elérkeznek hozzánk is, átjönnek a Király utca túlsó oldalára, és a Terézvárosban is vizsgálódni kezdenek.

hvg.hu.: Maradjunk egy konkrét történetnél, a Bajcsy-Zsilinszky út 61. számú üzlethelyiségnél. Volt bérlője, a MŰÁRT-Press ügyvezetője, Berecz Károly feljelentette az önkormányzatot, azzal, hogy az üzlet eladásáért 18 millió forint csúszópénzt kért tőle az önkormányzat egyik illetékese. Az ilyen, és hasonló ügyletekről  - ha csak a gyanú árnyéka is felmerült  - nem tudtak a terézvárosi önkormányzat ellenzéki képviselői, és ha igen, miért nem léptek közbe?

I.Z.: Jó, hogy ezt az ügyet említi, mert az ellenem benyújtott feljelentésről tudom, azért pereltek be, mert egy televíziós műsorban összekevertem a szereplők nevét. Azt állítottam, hogy a vesztegetési pénzt Kovács Péter, az Vagyonkezekő Zrt. akkori vezérigazgatója vette át, holott Juhász Károly vállalkozót érték tetten 2008 januárjában a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) emberei. Tekintettel azonban arra, hogy mindkét embert letartóztatta a rendőrség, megbocsátható a tévedésem, és az ügy érdemi részét nem érinti. Az NNI által rögzített hanganyag arról tanúskodik, hogy valaki megrendeli a tizennyolc millió forint csúszópénzt, azért, hogy elintézte a Bajcsy-Zsiliniszky út 61. alatti üzlethelyiség eladását. Ezután lezajlik a tranzakció, és tettenérés történik, a vesztegetési pénzt lefoglalják, ami első ránézésre hamis euró volt. Ez azonban rögtön problémákat vet fel. Miért nem megjelölt, valódi pénzt adott Berecz Károlynak a NNI, a vesztegetés céljára, ahogy ez elvárható volt? Ha nyomon követik a pénz útját, el lehetett volna kapni a nagy halakat, nemcsak a kicsiket.

Hiszen a vesztegetési pénz tovább ment volna, azokhoz, akiknek a nevében eljárt. Egészen biztosan nem maradt volna Juhász Károlynál, aki csak megbízott stróman volt az egész ügyletben. Ha nem „játékeuróval” hajtják végre a tettenérést, sokkal több dolgot lehetett volna bizonyítani, mint most. Nem is akarom komolyan venni azt a képtelen gondolatot, hogy a bűnüldözők eleve pattra játszottak, tessék-lássék működtek együtt a feljelentővel a korrupciós ügylet leleplezésében. Mindenestre áll a nyomozás tavaly május óta, amikor az NNI átadta az ügyet az ügyészségnek. Vádemelés eddig nem történt.

hvg.hu: Visszatérek az eredeti kérdéshez: az ellenzéki képviselők miért nem próbálták megakadályozni az általuk botrányosnak vélt ingatlanügyeleteket?

I.Z.: Megtettük, ami tőlünk telik. A huszonöt tagú terézvárosi önkormányzatban a Fidesz és a KDNP összesen kilenc szavazattal rendelkezik. Az MSZP és az SZDSZ többségben van. 2002 és 2006 között minden egyes, a testület elé kerülő ingatlanügyletet kifogásoltunk, sőt, már a bizottságokban érveltünk ellenük. Hangsúlyoztuk, hogy nem értünk egyet azzal a vagyongazdálkodással, amit a többség folytat. Alapelvünk, hogy ingatlant nem adunk el, sem magánszemélynek, sem vállalkozásnak. Ingatlanokat bérelni lehet, rövid és hosszú távon, üzleteket csak a jelenleginél magasabb bérleti díjakért. Ezért az összes ingatlaneladás esetében nemmel szavaztunk. Amikor láttuk, hogy csalárd módon, bennfentes értékbecslők véleményére alapozva adnak be előterjesztéseket az ingatlanok eladásáról, melyeket egy sajtpapíron, az utolsó pillanatban kaptunk meg, feljelentéseket tettünk, Többek között amiatt is, hogy a rendeletek szerint 200 millió forintos értékhatár fölött pályáztatni kell a vevőket, és ez rendszeresen nem történt meg. Meg azért, mert az épületekben lakó bérlők elővásárlási jogát megsértették, például az Andrássy úti házakban, ahol maguk a lakók is ügyvédet fogadtak, és feljelentették az önkormányzatot. Itt már ítéletek is születtek, igaz, csak első fokon, melyekben elmarasztalták a terézvárosi önkormányzatot.

hvg.hu: Ön ellen azért indítottak eljárást , mert állította: „a hatodik kerületben ugyanolyan recept szerint kótyavetyélték el az ingatlanokat, mint a hetedikben”. Változatlanul ez a véleménye?

I.Z.: Tény, hogy a módszer is azonos volt: az egyes ingatlanokra a címükről elnevezett „project-cégeket” létesítettek, melyeket azután nagyobb off-shore cégek vásároltak fel. Ezeket valahol a nagyvilágban jegyeztettek be, és a magyar igazságszolgáltatás nem vizsgálhatja őket. Azaz, nem is az ingatlant vették meg, hanem a hasznosítására alakult céget. A törvény megengedi ezeket a tranzakciókat, de tekintettel arra, hogy pl. az Andrássy út esetében a nemzeti örökséget érintik, sürgősen be kellene tiltani őket. Itt van például a Postamúzeum gyönyörű épülete, Róth Miksa - védelem alatt álló - gyönyörű üvegablakaival, és remekmívű csillárjaival. Ezekre tekintettel – ha hiszi, ha nem - az önkormányzatban javaslat hangzott el, hogy engedjék lejjebb az árat, ugyanis a vevőt kötelezték megőrzésükre. A Balettintézettel is hasonló, felháborító dolgok történtek. Ezt az önkormányzat 1,2 milliárd forintért adta el. Ezért az összegért vállalta, hogy új épületbe költözteti Balettintézetet, ami 600 millióba került. A vételár másik feléből meg kellett oldania a bennlakók kiköltöztetését, ami mintegy 300 millió forintba került, vagyis az önkormányzat „haszna” az ügyleten 300 millió forint volt. Most a nemzetközi ingatlanpiacon mintegy tízmilliárd forintnak megfelelő valutáért árulják az épületet, pontosabban, ennyiért cserél gazdát úgy, hogy még hozzá sem nyúltak.

hvg.hu: Kétségtelen, hogy a ferencvárosi rekonstrukciót Gegesy Ferenc polgármesternek és munkatársainak általános megelégedésre sikerült levezényelniük. Ön szerint mi lehet ott a siker titka?

I.Z.: Gegesy Ferencnek sikerült megteremteni a rekonstrukció sikerének feltételeit, többek között bevonta a lakosságot a rekonstrukciós tervek előkészítésébe, ezzel olyan építkezést tudott menedzselne, mely mindenkinek a javára vált. Ezzel szemben ott okozott elégedetlenséget a rekonstrukciós program, ahol az egyes politikusok érdekeit szolgálta, anélkül, hogy az ott élőkkel túlságosan törődtek volna. A Terézvárosban eladott ingatlanok azért keltek el viszonylag olcsón, mert a vevőknek a vesztegetési pénzt is ki kellett gazdálkodniuk. Vagy nézzük a Király utca felújítását. Két héttel azután, hogy átadták a díszburkolatot, már tönkre is ment. Kispórolták a jobb minőségű anyagot, és összecsapták a munkát. Ugyanakkor ezen a munkán sokan jól, és adómentesen kerestek. Az egyre nagyobb arányokat elérő korrupcióra tekintettel szólítottuk fel a terézvárosi önkormányzatot ez év tavaszán - amikor kiderült a tettenéréssel dokumentált vesztegetés - kollektíven mondjon le, és írjanak ki új, rendkívüli önkormányzati választásokat. De a képviselőtestület többsége elutasította a javaslatunkat, vagyis minden marad a régiben, alighanem 2010-ig.

Pelle János