2008. október. 28. 09:24 Utolsó frissítés: 2008. október. 28. 11:05 Vélemény

Nem adjuk ki az adatainkat Amerikának?

Jóri Andrást, a nemrég kinevezett adatvédelmi biztost kérdeztük, mit szól ahhoz, hogy Sólyom László visszaküldte a parlamentnek az Egyesült Államokkal kötött vízumegyezményt, mert aggályosnak tartja a hazai ujjlenyomat-nyilvántartásba való korlátlan amerikai betekintést? Pedig november 17-től már vízum nélkül lehetne utazni az USA-ba.


 
hvg. hu: Az Egyesült Államok kormányával kötendő vízum megállapodás adatvédelmi problémává lényegült át, ami a köztársasági elnök mellett Önre tartozik. Nem így látja?

Jóri András: A köztársasági elnök úr valójában azért küldte vissza a megállapodás-tervezetet, mely az USA-val kötött Visa Waiver (vízummentességi) programhoz kapcsolódik, mert a hazai jogi hátteret nem találta elég pontosan szabályozottnak. A terrorista gyanús személyek adatcseréjéről szóló megállapodással kapcsolatban magyar részről már korábban felmerültek bizonyos aggályok. A vízummentességhez illeszkedne továbbá a két ország közötti bűnügyi adatcsere-megállapodás is. Sólyom László visszaküldte a megállapodást kihirdető törvénytervezetet, mert abban hivatkozás történik a daktiloszkópiai [ujjlenyomatokat tartalmazó] nyilvántartásra, amely rendkívül széles adatbázist fed le. Tartalmazza a büntető eljárás alá vont, de azután el nem ítélt egyének személyes adatait is.

Jóri András
© Fazekas István
hvg.hu: Hogyan maradhatnak benn a magyar bűnügyi nyilvántartásban olyan személyek adatai, akik nem követtek el semmi törvénybe ütközőt?

J.A.: Az adatkezelés szabályait a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény határozza meg. Magyarországon ez a nyilvántartás valóban bűnügyi célokra is szolgál, de nem kizárólagosan. Olyan adatokat is rögzítenek és őriznek benne, melyeket például a bűncselekmény helyszínén vettek fel. Ezek olyan személyekre vonatkoznak, akiket semmivel sem gyanúsítottak. A móri gyilkosság nyomozása során például rögzítették a bankfiókban járt ügyfelek nyomait, az ő adataik is bekerültek a bűnügyi nyilvántartásba. Holott nekik igazán nem volt semmi közük a bűncselekményhez. Akik elkövettek valamit, letöltötték a büntetésüket, később mentesültek a büntetett előélethez fűződő joghátrányok alól, azoknak a nyilvántartásba vett adatait a mentesülést követő húsz év leteltével kell megsemmisíteni. És ez még csak a bűnügyi nyilvántartás problémája. De a benne tárolt adatokat a bűnügyi célon kívül idegenrendészeti, menekültügyi, közigazgatási eljárások során is felhasználják. Jellemzően bűnügyi nyilvántartásról van tehát szó, de ez a daktiloszkópiai adatállomány nem tekinthető kizárólagosan bűnügyinek.

hvg.hu: Igaz-e az az érvelés, hogy a magyar jog adatvédelmi téren az EU normákat követi, vagyis nem a magyar jogalkotók hibája, hogy hazai ujjlenyomat-nyilvántartás olyan, amilyen?

J.A.: Az Egyesült Államokban nem létezik európai értelemben vett adatvédelmi jog. Európában viszont érvényben van ezen a téren egy EU-irányelv, melynek célja, hogy az tagállamok egységes szinten álljanak. Ezért ha az egyik EU tagállam a másikba küld adatokat, mindig kisebb a kockázat, mintha az Egyesült Államok ez irányú kérését teljesítjük. Az EU törvények meghatározzák, mi a teendő, ha harmadik országba küldünk adatokat, olyan országba, ahol nincs európai értelemben vett adatvédelmi jog. Ezzel a kérdéssel a magyar adatvédelmi törvény is foglalkozik, előírja, hogy adatokat lehet továbbítani „a törvényben meghatározott esetben és ha fennáll az adatoknak a megfelelő védelme”. Valójában a magyar adatoknak ezt a védelmét kell előzetesen garantálni, mielőtt az USA-val kötött megállapodás alapján adattovábbítás történik.

A fő gondot az jelenti, hogy az a bűnügyi nyilvántartás, melyre a vízumegyezmény hivatkozik, nem arra a célra lett kitalálva, mely az egyezményben szerepel. Vagyis a jelenlegi alapon egy másik, szűkebb halmazt magában foglaló nyilvántartást kell teremteni, mely az egyezményben szereplő célnak megfelel.

hvg.hu.: Mivel a Magyarországról kiinduló terrorista-fenyegetés elhanyagolható nagyságú, az USA elsősorban a magyar bűnözőket, illetve büntetett előéletű személyeket akarja kiszűrni és távol tartani. Méltányolható-e ez a törekvése?

J.A.: A Visa Waiver program céljainak megfogalmazását bízzuk az amerikai jogalkotókra. Meg kell azonban jegyezni, hogy a terrorista-gyanús személyek adatairól szóló egyezményhez is most készül csak a végrehajtási megállapodás. Ez írja le majd pontosan azon személyek körét, akiknek az adatait továbbítani kell. A munka folyik, erről hivatalomat hónapokkal ezelőtt hivatalosan értesítették. Nem egyszerű meghatározni a kritériumokat, azt, melyek alapján valakit terrorista-gyanúsnak kell tekinteni. Például, ha valaki egyszer tíz dollár adományt utalt egy jótékony szervezetnek, melyről nem is tudta, hogy a terroristák finanszírozásában részt vesz, hová sorolható?

hvg.hu: Vajon sikerül-e időben jóváhagynia az Országgyűlésnek  a szükséges törvény-módosításokat?

J.A.: Sajtónyilatkozatokból úgy értesültem, hogy a parlament viszonylag gyorsan igyekszik a megállapodásba beépíteni a szükséges garanciális elemeket. Ebben a kérdésben az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz fordultam három javaslattal. Indítványoztam, szűkítsék le a magyar bűnügyi nyilvántartás adattartalmát az egyezmény szempontjából releváns körre. Szeretném, ha a törvény pontosítaná a nemzeti nyilvántartásokból történő adattovábbítás technikai feltételeit. Kértem végül, hogy vízumegyezmény végrehajtási megállapodásainak tervezetét szíveskedjenek előzetes véleményezésre megküldeni nekünk.

P.J.

Kult Balla István, Németh Róbert 2024. november. 30. 20:00

„Ez az első olyan lemezanyag, aminek az írása közben józan voltam” – Analog Balaton-interjú

„A leszaromság is abból jöhet, hogy csináljuk, amit szeretünk, és nem kell magunkat megerőltetni” – írja le a nemrég Repedés című albummal jelentkező Analog Balaton a hozzáállásukat a világhoz. Szomorú-e a mai popzene? Milyen volt a tagok – Zsuffa Aba és Vörös Ákos – híres Kinizsi utcai albérlete? Miben más józanul dalokat írni, mint a korábbi gyakorlat? Interjú.