Melegügy: van ok bizakodásra
A fővárosi rendőrkapitány rájött, hogy a tíz éve valamennyi nyáron gond nélkül lezajló melegfelvonulás idén aránytalanul csorbítaná a közlekedők jogait. Hogy aztán – újból fejéhez kapva – mégiscsak engedélyezze a dolgot. Mi történhetett a két – homlokegyenest eltérő tartalmú – szándéknyilvánítás között? Valószínűleg soha nem fog kiderülni.
© Fazekas István |
Győrben nemrég avatták fel a Trianonra emlékező Országzászló-mementót. Az emlékmű leleplezésére érkező tömeg biztonságát szem előtt tartva, a belváros jelentős részét lezárták az autóforgalom elől. Nyilván felhördült volna a sokaság, ha gyűlésüket a közlekedés sérelmének ürügyén betiltani, avagy feloszlatni akarták volna. Ugyanilyen nonszensz lett volna a melegfelvonulás tilalma. Mert alaptörvényünk az önkifejezés és szólás jogát annak értéktartalmára tekintet nélkül védi. Minden jóérzésű demokrata ellenszenvvel figyeli az ordas eszméket valló hungaristák - vagy kommunisták, bigott fundamentalisták - masírozását. De amíg nem gyújtogatnak, verekednek (és másokat sem bujtogatnak ilyesmire), addig – épp demokrata voltunkból kifolyólag – kötelesek vagyunk tolerálni a szabadságukat. Ugyanígy van ez „melegfronton” is. Mindenkinek szíve joga, hogy – hitbéli vagy egyéb alapon – helytelenítse, bírálja, visszautasítsa a homoszexualitást. Ám nincs – nem lehet – jussa ahhoz, hogy másokat, akik a heteroszexualitással egyenjogúnak tartják azt, akaratnyilvánításukban gátoljon. Hatóságként éppúgy nincs törvényes lehetősége ehhez, ahogy magánemberként sem.
Nagyon valószínű, hogy a kuruc.info olvasói, a Jobbik, a Gárda, a KDNP tagjai közt, a homofób egyházak papságának soraiban is ott van a „rejtőzködő másság”. A meleg közösség ugyanolyan sokszínű, mint a hetero tábor. Akadnak köztük liberálisok, szocialisták, konzervatívok – és persze jobb- és baloldali szélsőségesek is. A hitleri náci párt paramilitáris egysége, az SA vezetői közül többen (köztük Ernst Röhm is) önnön nemükhöz vonzódtak. A homoszexuálisok ellen bőszen és kötelességszerűen izgatókat mindez óvatosságra inthetné, ugyanis többen ráléptek már a gereblyére.
A felvonulás megzavarására készülődő szexuálrasszistáknak egyéb okból sem lenne tanácsos annak betiltását szorgalmazni. Például amiatt sem, hogy érdemes volna jobban tisztelniük azt a demokráciát, mert megtűri őket. A fanatikus gyűlölködők persze nem látják be, hogy a melegrendezvények korlátozása az ő szabadságukból is kiszakítana egy darabot. Ha azon indokkal tiltjuk be a másság nyilvánosságát, hogy az a többség (jó)ízlésébe ütközik, akkor a fekete egyenruhás gárdisták százszorosan illegalitásba kényszerítendők. Mert ők aztán tényleg a békés, provokatív köztéri heccekre nem vágyó többség gusztusa ellen valók. Ám a demokrácia lényege, hogy nem számít, a tüntetésre készülő csoport mennyire közkedvelt az átlagembereknél. Ugyanis a demonstráció nemcsak a többség, de az (okkal vagy ok nélkül) népszerűtlen kisebbségek joga is.
Ugyanígy, világnézetileg tényleg semleges állam nem mondhatná, hogy a különneműek házassága jogilag rendjén való, azonos neműeké pedig elvetendő. Ez ugyanis olyasmit jelentene, hogy a heteroszexuális párkapcsolat felsőbbrendűbb a tőle eltérőnél. Márpedig ilyet nem jelenthet ki. Sőt, annyit se, hogy a házasság jobb az egyedülállók, elváltak, élettársak, stb. kapcsolatánál. Azért nem, mivel nem a hatalom dolga eldönteni, milyen társas (vagy magányos) formában élnek a felnőtt emberek. Hanem kizárólag a döntésképes egyéneké. Amennyiben csak azt tekintjük pozitív mintának, ha valaki gyermeknemzésre alkalmas partnerrel él, akkor nemcsak a melegek deviánsak, hanem a meddőnek született nők, steril férfiak, cölibátust vállaló papok is. De senki nem véli úgy, hogy ezen közösségek tagjai normasértők volnának. Azt se szorgalmazzák, hogy a nemzőképtelen pároknak legyen megtiltva a házasságkötés.
Ha érvekkel operálunk, a „csendes többség” előbb-utóbb belátja: vallási dogmákra (vagy politikai elvakultságra) hivatkozva nem lehet százezreket megfosztani attól, hogy - amúgy teljesen legális - párkapcsolatukat családjogilag is felvállalhassák. A melegfelvonulás megzavarásra tett fenyegetések tán annak jelei, hogy a fundamentalista meleggyűlölők kétségbe vannak esve, látván a mind elfogadóbb társadalmi hozzáállást. Van ok hát a bizakodásra.
Papp László Tamás