Egy MSZP-platform, amely alig várja a népszavazást
A 30 éves Kertész Krisztián, az MSZP Ésszerűség és Felelősség Platformjának elnöke közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetemen gazdaságpolitikát tanít. Mint a hvg.hu-nak kifejtette, szeretné, ha az ésszerűség jegyében felelős döntések születnének az MSZP-ben. Ezért is ösztönöznek vitára, a még kiforratlan reformlépések alapos szakmai előkészítésére. Nem félnek a népszavazástól sem, jó alkalomnak tekintik egy össznépi dialógus lefolytatására.
hvg.hu: Azt írja honlapjuk beköszöntőjében: „Rendkívül bánt, hogy a hétköznapi élet jelentősen elmarad a közgazdaságtan 2x2 szakszerűségétől, józanságától. A valóságban nap mint nap előfordul, hogy ember embert kizsákmányol, hogy ember embert korrumpál, és eközben még pazarló intézményrendszereket is fenntart az állam - az adófizetők pénzén.” Ars poeticája csak részben magyarázza, mi tette szükségessé egy külön csoport megalakítását az MSZP-n belül?
Kertész Krisztián: A 2005-ben megalakult platform (ÉÉP) névválasztásával jeleztük: e számunkra fontos értékek mentén kívánunk politizálni. Platformunkról azonban egy darabig nem vett tudomást az országos elnökség, nem biztosították számunkra a működéshez szükséges feltételeket. Ennek okát máig nem közölték velünk. Az MSZP tisztújító kongresszusa után, 2007 áprilisában végre bejegyeztek bennünket, azóta ránk is kiterjesztették az alapszabály szerint járó jogosítványokat, a párt testületeiben bennünket megillető képviseleti és szavazati jogokat. Eddig 643 párttag, 55 kongresszusi küldött és 19 választmányi tag csatlakozott hozzánk.
Úgy gondolom, nézeteinknek csak akkor van súlya, ha szervezett csoportként jelenítjük meg, próbáljuk a szocialista párt törekvéseibe beilleszteni. A reformokat csak akkor támogatjuk, ha szakmailag kellőképpen alá vannak támasztva. Egyszerre szeretnénk növelni az ország versenyképességét és az emberek esélyegyenlőségét. Már 2004-ben sürgettük az állami elosztórendszerek megújítását, amelyhez a Gyurcsány-kormány csak 2006 augusztusában kezdett hozzá. A szakszerűség és a racionalitás mellett valljuk a társadalmi felelősség fontosságát is. Meg kívánjuk újítani a szociális piacgazdaság eszméjét, amelyet összhangba szeretnénk hozni a változó viszonyokkal, mindenekelőtt az információs forradalommal. Kiemelném, hogy a platform önálló kezdeményezésként jött létre, nem pedig egy vezető politikus bázisaként.
A Kis Péter vezette Baloldali Tömörülés és a Vitányi Ivánhoz kötődő Szociáldemokrata Társulás alakultak meg először, még 1990-ben. A kilencvenes évek közepén alakult a Magyar Szocialista Platform, Nagy Sándor vezetésével. 2001-ben jött létre a Harmadik Hullám, melyet Mesterházi Attila vezet. 2005 májusától van jelen az Ésszerűség és Felelősség Platform. A múlt év elején alakult meg a Népi Szocialisták Platformja, a legújabb pedig a Progresszív Platform, mely 2007 februárjában intézményesült.
hvg.hu: Elolvasva a platform honlapját, feltűnő, hogy ön ott – számtalan írásával, felszólalásával – mennyire „túlsúlyos” a többi eszmetárshoz képest. Ugyancsak sokat idéznek Bokros Lajostól, aki a platform díszelnöke volt egy darabig, azután lemondott. Csak nem a „két dudás” szindróma lépett fel? Hét platform az MSZP-ben
K. K.: Erről szó sincs. Bokros Lajos május elejéig a tiszteletbeli elnökünk volt. Bár a lemondó levelében erről nem beszélt nyíltan, egyértelmű volt, hogy nézetei az egy- és több-biztosítós modell megítélésében különböztek a platform álláspontjától, ezért vett búcsút tőlünk.
hvg.hu: Ez érdekes, hiszen honlapjukon olvasható, hogy támogatják Gyurcsány kompromisszumos javaslatát a több-biztosítós modell bevezetésére.
K. K.: Támogatjuk, mert sikerült eloszlatnia számos kérdésben korábbi fenntartásainkat. Az új javaslat időt ad a szereplőknek az alkalmazkodáshoz, és nem borítja fel a jelenlegi rendet. Aki nem vált pénztárat, az szinte semmit nem fog észrevenni a változásból, aki pedig váltani akar, átigazolhat egy másik régióba. A Gyurcsány-javaslat szerint minden biztosítási pénztárnak kötelessége lesz szerződnie minden állampolgárral a maga régiójában, emellett a hátrányosabb betegösszetételű pénztárak állami támogatásban részesülnek.
A korábbi modellt elutasítottuk, mert tartottunk attól, hogy a magánbiztosítók majd kimazsolázzák a fiatal, egészséges állampolgárokat, és a magas betegségkockázatú, idős emberekkel vagy egyáltalán nem, vagy csak magasabb biztosítási járulékért kötnek szerződést. Emellett a több-biztosítós rendszer működtetését eleve sokkal drágábbnak ítéltük, mint az egységes társadalombiztosításét. Miközben az utóbbi esetén az összbevételnek mindössze 2-3 százalékát fordítják működési költségekre, a versengő magánbiztosítási rendszerben ez felmehet akár 20-30 százalékra is. Minden biztosító külön-külön tartana fenn ellenőrző apparátust, külön-külön űzne marketingtevékenységet mind a betegek, mind a kórházak irányába, külön-külön vezetné az adminisztrációt és kezelné a vagyont. Ezeket a költségeket a biztosítók persze továbbhárítanák az állampolgárokra. A rendszer viszont most eleve úgy indul, hogy az állampolgárokat és a szolgáltatókat regionális alapon "szétosztják" a pénztárak között, ezzel jelentős marketing és adminisztrációs költség spórolható meg.
Magáncégekre nem bízhatjuk a közpénzek elköltését olyan körülmények között, amikor a járulék összegét, vagyis a bevételüket, valamint a szolgáltatások tartalmát, vagyis a kiadásukat továbbra is az országgyűlés határozza meg. Egy ilyen helyzet csak „álversenyt” idézhet elő a biztosítók között, ami a korrupció melegágya. Azzal, hogy központilag, jogszabályban rögzítik majd a szolgáltatási csomagok pontos mértékét, valamint, hogy csak korlátozott mértékű lesz a magántőke jelenléte és a profitkivonás lehetősége, a korrupció kockázata jóval kisebb lehet, és annak is elejét lehet venni, hogy a magánbiztosítók a betegek kárára takarékoskodjanak, és csak annyi szolgáltatást nyújtanak számukra, amennyi nagyon muszáj.
hvg.hu: Az ingatlanadó bevezetését illetően is különvéleményt hangoztatnak.
K. K.: A vagyon típusú adókat helyeseljük, igazságosnak és hatékonynak tartjuk. Előzőleg azonban az ingatlanértékelésre megfelelő módszert kellene kidolgozni. Az ingatlanadó bevezetése csak egy általános adóreformmal egyidejűleg lenne elképzelhető. Egyidejűleg el kellene törölni az ingatlanok átruházásánál (vásárlásánál, ajándékozásánál, öröklésénél) kivetett illetékeket és adókat. Ezzel élénkülnének az ingatlanpiacok, ami a munkaerő mobilitását is növelné. Elősegítené, hogy az emberek oda költözzenek, ott vegyenek maguknak lakást, ahol munkát találnak.
hvg.hu: Miközben az MSZP vezetői nem igazán lelkesednek a valószínűleg 2008-ban sorra kerülő népszavazásért, az Önök plattformja szinte alig várja…
K. K.: Nincsenek illúzióink, a Fidesz célja az, hogy a kormányprogramnak keresztbe tegyen. Ennek ellenére ez a kezdeményezés kifejezetten jól jöhet a kormánynak, el lehet magyarázni az embereknek a reformok lényegét és pozitív hatásait. Nagy hiba volt, hogy ezt eddig a kormány elmulasztotta, és ezáltal a társadalomban negatív előítélet, ellenérzés alakult ki a reformok iránt. A társadalmi támogatás visszaszerzéséhez professzionális szakmai állásfoglalásokra és kommunikációra lesz szükség, ebben mi aktív szerepet akarunk és tudunk játszani.
Pelle János