Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!„Egyéjszakás kalandból is születhet szép gyermek” – Alkotmányvita a Terror Házában
Az új alkotmányról tartottak kerekasztal-beszélgetést csütörtök este a budapesti Terror Háza Múzeumban egy alkotmánybíró, egy politológus, két történész és két politikus részvételével. Úgy tűnik: az egymást egyébként nem nagyon szívlelő LMP és MSZP alkotmányozási elképzelései nagyon hasonlóak – bár az új alkotmányt jelen állás szerint nem ők fogják írni. Azt is megtudtuk: Fricz Tamás egy gyékényen árul Gyurcsány Ferenccel.
A moderátori szerepet magára vállaló Schmidt Mária történész, a XX. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatónője három körkérdést tett föl öt vendégének: 1. Van-e alkotmányozási kényszer ma Magyarországon? 2. Mi legyen az új alkotmány preambulumában? 3. Mennyiben változzék meg az új alkotmány a mostanihoz képest?
Stumpf István alkotmánybíró szerint az elmúlt húsz év történései szükségessé teszik az új alaptörvény megalkotását. Úgy vélte: az Alkotmány belső ellentmondásokkal terhelt, ráadásul az Országgyűlés legalább húsz mulasztásos alkotmánysértéssel tartozik elszámolni. A volt fideszes kancelláriaminiszter azt mondta: jelenleg három alkotmánykoncepció verseng egymással. Az első szerint helyre kell állítani a történelmi – vagyis az 1945 előtti – alkotmányt. A második koncepció kisebb-nagyobb módosításokkal, de életben hagyná a mostani, a versenyt a nyugati alkotmányokkal is fölvenni képes alaptörvényt. A harmadik elképzelés egy vadonatúj, rövid, úgynevezett magalkotmány, melyhez részletes saroktörvények csatlakoznának.
Az alkotmánybíró hangsúlyozta: érdemes lenne deklarálni a visszamenőleges jogalkotás alkotmányos tilalmát.
„Nincs alkotmányozási kényszer” – felelt az első kérdésre Balogh András, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnökhelyettese és volt köztársaságielnök-jelöltje. Szerinte, bár a jelenlegi alkotmány gyorsan született, az nem tákolmány és „nehéz bizonyítani, hogy magán viselné a szocializmus évtizedeit”. Úgy vélte: az 1989-ben teljesen átírt alaptörvény egyértelműen megfogalmazta a demokrácia alaptörvényeit, ám két évtized alatt sok minden történt és az e történésekhez való alkalmazkodás elől nem kell elzárkózni. Mint az ellenzéki politikus fogalmazott, olyan alaptörvény kell, mely kifejezi a társadalom különböző csoportjainak érdekeit.
Az MSZP elnökhelyettese úgy látja: a jogállamiság minden kritériumát meg kell fogalmazni a dokumentumban, beleértve a szociális jogokat is. Legyen benne a lelkiismereti szabadság – ami több a vallásszabadságnál –, és legyen az alkotmány világnézetileg semleges. Ugyancsak legyenek benne a nemzeti szimbólumok, a hatalmi ágak elválasztása, a fenntartható fejlődés, az emberi méltóság és az emberi szabadságjogok. A preambulum csak a politikai berendezkedés legfontosabb meghatározóit tartalmazza, így azt, hogy az államforma köztársaság és az ország az EU tagországa – zárta gondolatait Balogh András.
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője egyetértett ellenzéki politikustársával: ma Magyarországon nincs alkotmányozási kényszer. Komoly alkotmánymódosításokra mindenesetre az ökopárti politikus szerint szükség van, mivel a demokratikus intézményrendszerben számos legitimációs kihívás van: a politikai elit az elmúlt húsz évben elmulasztotta karbantartani az Alkotmányt.
A 2006 őszi indulatos, a bajokért az Alkotmányt okoló megnyilatkozók úgy érezték, hogy a jogállam sok esetben csak álca a hatalmi elitek csínytevéseivel szemben – hangsúlyozta Schiffer, „Komolyan kell venni, hogy sokakban kérdőjelek fogalmazódtak meg az alkotmányos rendszerrel kapcsolatban” – mondta. Szerinte fontos, hogy az alaptörvényben a hangsúly ne a szimbolikus részeken legyen. „A következő hónapok vitáiban nem a XX. század játszmáit kéne újra lejátszani, hanem azon gondolkozni, hogy milyen XXI. századot akarunk” – fogalmazott.. Schiffer szerint „a kancellári hatalom túlsúlyos”. Félelnöki rendszerre ugyan nincs szükség, de kicsit erősebb államfőre és egyúttal erősebb alkotmánybíróságra van.
Nincs alkotmányozási kényszer, de szükség van új alkotmányra. Egyrészt szimbolikus okból, tekintettel arra, hogy még mindig az 1949. évi XX. törvény van életben. Másrészt a húsz év alatt összegyűlt tapasztalatoknak köszönhetően valóságos problémák vannak az Alkotmánnyal – ezt már Fricz Tamás politológus, egyetemi docens, a XXI. Század Intézet tudományos igazgatója jelentette ki. Úgy vélte, sokan szeretnék a szentkorona-tant vagy a kereszténységet látni a preambulumban, ezeknél azonban szerinte fontosabb az átmenetiség megszüntetésének deklarálása, az elmúlt rendszertől való elhatárolódás.
Az 1989-es alkotmánymódosítás egy adott helyzetre adott válasz volt. E válasz részeként bebetonozták a kormányt és a Parlamentet. Szerinte a fékek és ellensúlyok rendszere nem jött igazán létre. Megfontolandó, hogy a köztársasági elnöknek a jelenleginél szélesebb jogköre legyen az Országgyűlés föloszthatóságát illetően és el kellene gondolkozni a közvetlen elnökválasztáson is. Fricz úgy fogalmazott: híve a kétkamarás parlamentnek, így az egyházak vagy a civilszervezetek ellensúlyozhatnák a mindenkori parlamenti többséget.
Gerő András történészprofesszor, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója szerint módosítandó: esztétikailag, stilisztikailag, szerkezetileg megújítandó az Alkotmány, de nincs alkotmányozási kényszer – ellenben 1989-ben volt. Ha a mostani alkotmány alapvetően működik, akkor miért kell új? – tette föl a költői kérdést. „Egyéjszakás kalandból is születhet szép, egészséges gyerek” – reagált Fricz Tamás fölvetésére, hogy 1989-ban az illegitim MSZMP és az illegitim EKA hozta össze, majd az illegitim parlament fogadta el az Alkotmányt. Úgy folytatta: ő mindenképpen kihagyná a szentkorona-tant az alaptörvényből, mert az a hatalom végső forrásának Istent tarja, így a XXI. századi alkotmányban nincs helye. Esetleg belekerülhet, mint létező tradíció, de akkor – ugyancsak létező tradícióként – az 1848-as forradalmi hagyományt is bele kell írni.
Az államformán is el lehet gondolkodni – tért vissza egy korábbi ötletére a történészprofesszor, aki szerint Schiffer András azon elképzelése, hogy a lakhatási jog alkotmányos alapjog legyen, „elképesztő, mert katasztrofális anyagi következményei lennének. Gerő Balogh András azon ötletét is visszautasította, miszerint a szociális esélyegyenlőség és a munkához való jog kerüljön bele az Alkotmányba.A preambulum minél rövidebb, velősebb legyen – javasolta a Habsburg Történeti Intézet igazgatója.
Ahogy ma a hatalom birtokosai az új alkotmányt létre akarják hozni, „azt magyar állampolgárként fölháborítónak és elfogadhatatlannak tartom” – fogalmazott Gerő. Az elmúlt huszonegy év értékeit nem szabad kidobni – zárta gondolatait.
Stumpf István az ír alkotmány preambulumából olvasott föl pár mondatot. Kiderült: abban nemcsak Isten szerepel, hanem a Szentháromság és Jézus Krisztus is. Az alkotmánybíró hozzátette: tizenegy európai uniós tagállamban viszont egyáltalán nincs az alkotmánynak preambuluma.
„Az nem kérdés, hogy egy alkotmánynak világnézetileg semlegesnek kell lennie” – reagált az ír alkotmányra Schiffer András. Hozzátette: számolni kell azzal, miszerint vagy másfélmillió ember úgy érzi, hogy őt megnyomorították, kizsákmányolták az elmúlt húsz évben, így az emberi méltósághoz való jog részeként szükség van bizonyos szociális minimumok alkotmányos kodifikálására.
Az LMP frakcióvezetője úgy vélte: elfogadhatatlan, hogy a többség uralmát a joguralom fölé helyezik, vagy az, hogy hetente van alkotmánymódosítás. „Azért is furcsállom a Fidesz magatartását, mert elsőrendű konzervatív érték az intézmények tisztelete” – mondta. Szerinte az elmúlt hetekben nem nagyon derült ki, hogy azoknak, akik új alkotmányt akarnak, mi a problémájuk a mostanival. Schiffer számára a korporatív kétkamarás parlament elfogadhatatlan: „a parlamentben pártoknak van helyük” – mondta.
A mostani helyzet, vagyis a Fidesz ekkora parlamenti fölénye átmeneti – mondta Balogh András. Ennek megfelelően nagyon rossz volna, ha csak egy politikai filozófia jelenne meg az alkotmányban – tette hozzá. Úgy vélte: a győztesnek nagylelkűséget kéne tanúsítania. Balogh szerint a fékek és ellensúlyok intézménye megerősítendő, viszont jó, ha a politikai stabilitás továbbra is megmarad. Az ellenzéki politikus szerint a kétkamarás parlament mellett egyetlenegy érv szól: a felsőházi ülésteremnek jó szivartartói vannak.
Gerő András „egyéjszakás kaland – egészséges gyerek” analógiájára utalva az MSZP elnökhelyettese azt mondta: „úgy tűnik, hogy az unoka sem lesz sokkal szebb”. Hangsúlyozta: a köztársaság jelenlegi berendezkedését nem kellene megváltoztatni. „Munkát és lakást akarunk az embereknek és ezt az alkotmányban is szeretnénk rögzíteni” – tette hozzá.
Stumpf István védelmébe vette a második kamarát: szerinte az a területi reprezentáció helyszíne lehetne, vagyis például polgármesterek kerülnének oda. Az alkotmánybíró szeretné, ha az új alkotmány visszaállítaná az Alkotmánybíróság megnyirbált jogkörét: „legyen kasztrációs joga” – fogalmazott.
„Bár sajnálom, hogy Gyurcsány Ferenccel egy gyékényen árulok e tekintetben, de szerintem az új Alkotmányt népszavazással kéne megerősíteni – lepte meg közönségét Fricz Tamás.
