Tisztelt Kormány! Tisztelt Néven Nem Nevezett Legfelsőbb Személy!

Épül, szilárdul rendszerünk, de vannak még hibák! Úgy tapasztalom, hogy a fényes plebejus-polgári, keleti-nyugati, hagyományos értelemben vett unortodox jövő megteremtése során az elkényelmesedés, ellustulás, munkahalogatás ütötte föl a fejét. Így fordulhat elő, hogy nem vetül elég figyelem a hiányosságokból, mulasztásokból eredő, illetőleg minden tevékenység közben (és főleg az ilyen felelős tevékenység közben!) elkerülhetetlenül vétett, apróbb-nagyobb bakik kijavítására, s hogy a mai napig velünk élnek a letűnt preilliberális világ neokonzervatív-kommunista csökevényei.

Ezért fölfolyamodvánnyal kívánok élni egy részletkérdésnek tűnő, de nagyon is lényeges ügyben, amelynek napirendre tűzése és megvitatása nem tűr halasztást!

Tisztelt Kormány! Tisztelt Néven Nem Nevezett Legfelsőbb Személy!

Indítványozom, hogy mivel a kormány ennyi seggnyalót alkalmaz (és nagyon helyesen teszi!!), hivatalosan is hozzák létre a seggnyaló munkakört és a hozzá tartozó díjazást!

Ezt kívánja a Kormány és a NéNeNeLeSz méltósága, tekintélye is.  A kellemetlenkedők, a rémhírterjesztők, a szabotőrök és más csirkefogók vádként fogalmazzák meg, hogy az Önök káderei, szakértői, diplomatái, bírái, ügyészei, hivatalvezetői, kurátorai, színigazgatói, írói, zenészei, szobrászai, politológusai, tudósítói, publicistái, bemondói mind-mind seggnyalók. De mit mondhatnak ezek a bomlasztók, kútmérgezők, ha a seggnyalók seggnyalók? Így mindjárt más.

Jó, azt megértem, hogy a külső és belső ellenség miatti látszat érdekében fönn kell tartani alkotmánybíróságra meg jegybankra emlékeztető dolgokat, és akkor oda egyszerűbb Bélust, Lacát meg Gyurit kinevezni. De itt van ez a minapi hír, mely szerint Önök az állami médián keresztül papucsbloggereket alkalmaznak.

Bevallom, ez az információ nekem fáj, márpedig nem hiszem, hogy az Önök célja az lett volna ezzel, hogy nekem fájdalmat okozzanak. Arra ott vannak a trafikok, a vasárnapi zárva tartás meg Semjén Zsolt buta feje. Annak viszont semmi értelme, hogy a leszerelt államtitkár-pubi, aki az apuka által elnökölt, állami milliárdokkal kitartott intézetben elemez, további közpénzekért blogoljon. S hogy mennyiért? Azt a saját szerzőinknek elmondani sem merem, akik a töredékéért, illetve a töredék töredékéért írnak, és ráadásul még az úgynevezett olvasót is figyelembe kell venniük – ilyen zavaró tényezővel a hirado.hu-n nem kell számolni.

Ám belátom, hogy az én fájdalmam nem szempont, léteznek viszont egyéb előnyök, amelyek miatt érdemes közvetlenül a seggnyalásért fizetni, s nem mindenféle látszattevékenységek közbeiktatásával. Elkerülhetők például az olyan kényelmetlen helyzetek, hogy valakinek eszébe jusson a neves filozófiatörténésznek, az „Oszkó–Wizz Air”-paradigma megalkotójának, Budai Gyulának esete, aki azzal a fölkiáltással, hogy „az összeg nem állt arányban az elvégzett munkával” vádolt meg tudósokat, mondván, hogy Platón-kiadás létezett már korábban is magyarul. Nos, sajnálatosan ezt az aránytalanságot az Önök fejére lehet majd olvasni (természetesen csak a diverzánsok, fanyalgók részéről, de akkor is!), ha egy meglévő kormányközleményt egy állami pénzekből élő intézet munkatársa elismétel, majd az állami média felületén, állami pénzért újból elismétel. Lássák be, ezt hasznos volna előre kivédeni.

Továbbá az elképzelés megvalósítása esetén nem köt le értékes energiákat olyan kacifántos titulusok és fedőszervek kiötlése, mint például „tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki megbízott” vagy „egységes komolyzenei koncepció kialakításáért és végrehajtásának koordinálásáért felelős kormánybiztos” vagy „Nyelvstratégiai Intézet”. Onnantól hívhatnák az összest egyszerűen seggnyalónak. Simplicity!

A seggnyaló-státusz megteremtése szakszerűbbé és hatékonyabbá tenné magát a seggnyalást is, nem léphetnek föl esetlegesen olyan megfelelési kényszerek, amelyek a pozíció betöltőit arra késztetik, hogy álcázni próbálják seggnyalói minőségüket, nem-seggnyalói szerepkörben tetszelegjenek. Minden energiájukkal onnantól a seggnyalásra koncentrálhatnak, mert ennek meg kell adni a módját! Segget nyalni csak pontosan, szépen: szakmányban és órabérben.

A díjazást meg lehetne állapítani a köztisztviselői bértábla mintájára, premizálási szisztémát is társítva hozzá, amely a fősegg mellett a mellékseggek nyelvügyi kiszolgálását is honorálná. Nyilván fenntartva a jogot a NéNeNeLeSznek, hogy az egésztől bármikor eltérhet, ezt külön hangsúlyozni sem kell. A saját seggével és törlőivel mindenki szabadon rendelkezik.

Tisztelt Kormány! Tisztelt Néven Nem Nevezett Legfelsőbb Személy!

Elismerem, van ezzel a koncepcióval egy hátsó szándékom (hátsó, értik? hö-hö). Az van, hogy Önök nagyon rondán meg fognak bukni, mondhatni: előbb utóbb seggbe lesznek rúgva. Az is elképzelhető, hogy azok fogják a drágalátos seggüket rúgni, akik odáig nyalták. És ők majd itt maradnak nekünk a jól kifejlett nyelvükkel, és elismert tagjai lesznek mindenféle szakmai közéletnek. Majd ott fognak velük bájologni a többiek, hogy „politológus úr”, meg „újságíró úr”, meg „történész asszony”, mert ez egy ilyen ország, aki a foxi-maxi tanszékről időben ugrott át a KDNP-be, az az új rendszerben is szaktekintély lett, Kis Jánosnak meg nincs akadémiai fokozata ma sem.

Értelemszerűen az összenyelvelt javakhoz se fog hozzányúlni senki, nem is bánom, de legalább annyi elégtételem hadd legyen, hogy ha megkérdezik tőlük, hogy mindez miből van, akkor ne mondhassák, hogy szerkesztettem, szakértetettem, bemondtam, hanem kénytelenek legyenek közölni: segget nyaltam. A történet így lenne kerek. Mint egy segg. Az Önök nyakán.