Nyüzsi Miklósi László 2015. január. 07. 03:59

Nemzeti Pénzhamisító

1000 éves a Mátyás-templom, persze. Meg Jézus is magyar volt. Csináljunk róla is érmet!

 

Az 1000 éves Mátyás templom. A gótikus építészet remekműve – Hazánk nemzeti kincse páratlan emlékérmen” olvashatjuk a Magyar Éremkibocsátó Intézet Kft. honlapján a mai Mátyás-templom képével díszített emlékérem ajánlatán. Tragikomikus, hogy Az 1000 éves Mátyás-templom-emlékérem kibocsátója a hitelességet eredetiségigazolással garantálja.

Ezer éve (miként a Tényleg Facebook-oldala rámutat) nem hogy a mindannyiunk által jól ismert Mátyás-templom nem létezett, de nem volt még Buda városa, illetve a gótikus stílus sem. A Schulek Frigyes vezetésével újjáépített mai templom pedig neogótikus stílusban épült a 19. század végén.

Ha egy felkészültebb 6. osztályos is tudja mindezt, vajon honnan származhat az ezeréves Mátyás-templom gondolata?

„Szent István megalapítja az első Mária-templomot (… ) Jóllehet a kutatók újabban már elismerik, hogy a Várhegyen a tatárjárás előtt is volt település, jelenleg nincs tárgyi bizonyítékunk a budavári Mária-egyház 1247 előtti létezésére.”

A Mátyás-templom honlapján olvasható szöveg tehát a hagyományra hivatkozva említ ősi alapítást. Ennek azonban nincs tudományos alapja, hisz ekkor még a mai Buda területén sem volt település.

Minden iskolás megtanulja: a legrégibb időkről szóló történetekben keveredik a monda (legenda) és a valóság. Így van ez például a görög-római vagy a magyar történetek esetében is. Vagyis ezek hitelességét igen óvatosan kell kezelni. Leegyszerűsítve: egy ősi történet nemegyszer inkább mese, mint valóság.

Hogy történhet, hogy mindezt semmibe veszi az éremkibocsátó vállalkozás?

Az akadémiai tudományos megközelítésekkel szemben új alapokra helyeznék a történettudományt? Kevéssé valószínű, erre már több intézetet hoztak létre.

Megváltoztatnák az időszámítás kezdetét vagy a számítás módját? Mint a jakobinusok példája mutatja, forradalmi időkben ez lehetséges, de ennek ebben az esetben nincs más jele.

A műveletlenség, a félműveltség tora lenne, amit látunk? Azt remélem, nem erről van szó.

Persze vannak, akik egyszerű üzleti fogásnak tartják a hibás szövegű érme kiadását: sokat fog az még érni a későbbiekben. Vagyis az üzlet diadala ez a műveltség felett?

Nem számítanak a tények, lényeg a hiedelem? Ez sajnos lehetséges. Az Alaptörvény ötödikeseknek szánt változatának egyik képe Wagner Sándornak azt a festményét ábrázolja, melyen Dugovics Titusz magával rántja a zászlót kitűzni kész törököt a mélybe, hogy élete árán mentse meg a várat. Közismert, hogy Nándorfehérvár ostromakor nem történt ilyen, ez valójában legenda. Mégis ez az egyik fontos képi illusztrációja az alaptörvénynek. Ezzel az „alaptörvénybe került”, hogy a legenda fontosabb a tényeknél. Vagyis a történelem az, aminek hinni akarjuk.

Egyre több helyen olvashatjuk, hallhatjuk (néha még hivatalos ünnepségeken is), hogy a magyarok 10 ezer, netán 30 ezer éve élnek itt. Ha így van, akkor felmerül a kérdés: hogy lenne csupán ezeréves a Mátyás-templom?

(A szerző a Történelemtanárok Egyletének az elnöke)

Hirdetés
Kult Balla István, Németh Róbert 2024. november. 30. 20:00

„Ez az első olyan lemezanyag, aminek az írása közben józan voltam” – Analog Balaton-interjú

„A leszaromság is abból jöhet, hogy csináljuk, amit szeretünk, és nem kell magunkat megerőltetni” – írja le a nemrég Repedés című albummal jelentkező Analog Balaton a hozzáállásukat a világhoz. Szomorú-e a mai popzene? Milyen volt a tagok – Zsuffa Aba és Vörös Ákos – híres Kinizsi utcai albérlete? Miben más józanul dalokat írni, mint a korábbi gyakorlat? Interjú.