Megjelent a Tények, ufón jönnek a lények! - rikkancsszlogen-tippünk a Békemenet-lap árusításához.
Van még a lapban egy fiatal orvos, Attila aki „nemet mondott a Nyugat-Európa által kínált kényelmes életre”. Éspedig, mert „külföldön a magyar embert idegennek nézhetik és nagyon nehéz elkezdeni az új életet”. További pozitív karrierpélda Kosahuba Tamás alias Kazub, a pólóárus, aki szerint, „aki el akar érni valamit, aki érvényesülni akar, az bárhol sikeres lehet, csak attól függ, hogy mennyire jön be a számítása, hogy mennyi kitartása van és mennyire hisz abban, amit csinál”. A Tény-olvasóknak talán nem mindegyike tudja, hogy Kazub - Attilával ellentétben - engedett a halódó Nyugat csábításának, „Amerikában nem az számít, hány éves vagy, hanem az, mivel foglalkozol, mennyire csinálod azt jól” - nyilatkozta egy másik újságnak. Közös fotó Paris Hiltonnal, így Magyarország biztosan nem lesz gyarmat. Üzlettársával együtt „szinte egyik napról a másikra belecsöppentek az amerikai milliomosok életébe”. Vagyis pont olyasféle globális pénzügyi körök révén lett Kazub sikerember, amelyeket Fricz Tamás annyira kárhoztat vezércikkében és felró Bajnai Gordonnak, hogy az ő visszajövetele maga lenne a „globális, nemzetközi hatalmi körök előtti önfeladás, megalkuvás”.
Megtudjuk továbbá, hogy „Pataky Attilának a Békemenet ad erőt”, nyilván az ufókkal paktáló világkormány elleni harchoz is innen kap életerőpontokat. A többi bulvárszakasz és sportrovat, Rúzsa Magdi, Dolhai Attila, Görbicz Anita, Kovács Kati és Nagy Laci. Ebből következően mivel akarja megnyerni a következő választást a „nemzeti oldal”? Bajnai-gyalázással, kormánydicsérettel és celebekkel. Mi is a baja „a gyurcsányizmus országölő ideológiáját” ostorozó Csizmadia Lászlónak, meg a szóvivőjének, Fricz Tamásnak Bajnaival? Az, hogy gazdag, bankárok és multik haverja, valamint a múlt embere, posztkomcsi. Ugyanezzel támadták '94-ben Horn Gyulát. (Pufajkás, nemzetrontó vagyonátmentő!) 2002-ben Medgyessyt (Posztkomcsi bankár!), 2006-ban Gyurcsányt (kapcsolati tőkés limuzinszoci!) Egyszer sem jött be, mindháromszor vesztettek. De nem számít, negyedszerre is felteszik ugyanazt az összekaristolt bakelitlemezt. A jobboldal Magyarországon háromszor tudott nyerni. '90-ben, amikor a lakosságnak túl radikálisan rendszerváltó SZDSZ-szel szemben a nyugodt erőt, a mérsékelt közepet alakította, '98-ban, amikor Orbán egy korrekt, érvalapú vitában legyőzte Hornt. És 2010-ben, amikor még kampányolnia sem kellett, mert a balliberális oldal a nyolc év kormányzás alatt sikerrel leamortizálta magát.
Ezzel a szociális demagógiával mixelt agyatlan komcsizással egyszer se nyertek még. Egyáltalán: pusztán faék-logikájú ellenzékgyalázással, fekete kampánnyal egyetlen kormánypárt se tudott győzni az annyit emlegetett húsz évben. Az MSZP megpróbálta 2004-ben és 2009-ben is az uniós választásokon, jaj, de ciki volt, jaj, de nagy zakó lett belőle. (2006-ban nem is azzal nyertek, a Nemzet Orvosa abortálta helyettük a Fidesz esélyeit.) Azt hittük akkor, Ron Werbernél már nincs lejjebb. A Békemenet-kiadvány bizonyítja, hogy van.