Dől a pénz a vállalati kutatás-fejlesztésbe. Pontosabban csak dőlne, ha a cégek ismernék a K+F minősítés lehetőségeit, de jelentős részük még mindig nem ismeri. Milliárdok úszhatnak el.
Az elmúlt öt évben ugyan emelkedett azoknak a vállalatoknak az aránya, akik tisztában vannak a kutatás-fejlesztés (K+F) pályázati támogatásokkal, még mindig jelentős azok aránya, akik nem ismerik a K+F minősítés lehetőségeit, pedig mintegy 750 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre kutatás-fejlesztésre 2015 és 2020 között – állapítja meg a Deloitte vállalati K+F felmérése.
A válaszadók csaknem 60 százaléka szeretné három-öt éven belül növelni a K+F ráfordításait, míg tavaly ez az eredmény még 50 százalék alatt volt. Emellett az előző két évhez képest is kisebb arányt képviselnek azok a vállalatok, akik úgy gondolják, csökkennek majd kutatás-fejlesztési ráfordításaik mértéke, vagy nem is terveznek ilyen típusú ráfordításokat. Az elmúlt öt évben a cégek K+F ráfordítások növekedését befolyásoló külső tényezők szerepe csökkenő tendenciát mutat, ugyanakkor az elsődleges ilyen tényezők változatlanok: egyebek között a szakemberhiány, az egyetemekkel vagy kutatóintézetekkel kialakított jó kapcsolat és együttműködés és a többféle támogatási lehetőség hiánya hátráltatja továbbra is a cégeket.
A felmérés rávilágít arra, hogy az előző évekhez képest rendkívül magas - 39,3 százalék - azon vállalatok aránya, aki úgy gondolják, hogy nem végeznek K+F adókedvezmények igénybevételére jogosító K+F projektet. Ez azért is meglepő, mert a válaszadók mindössze 25 százaléka mondta azt, hogy nincsenek kutatás-fejlesztési ráfordításai, tehát ezek szerint vannak olyan vállalatok, akik költenek K+F-re, de úgy gondolják, hogy ezért nem jár adóalap kedvezmény. Ráadásul a válaszadók negyede nem tudja, mi minősülhet K+F-nek, vagyis a vállalatok vagy nem ismerik a K+F minősítés lehetőségeit, vagy nem élnek ezekkel a lehetőségekkel.
Bár folyamatosan csökken azok aránya, akik nem ismerik a K+F pályázati támogatásokat és a vállalatok 40 százaléka fel is használja őket. Ugyanakkor a cégek 40 százaléka ismeri a pályázati lehetőségeket, továbbra sem veszi igénybe őket, és a válaszadók negyede annak ellenére sem kíván élni a lehetőséggel, hogy feltételezhetően képes lenne rá.
Bár Magyarországon egyre jobban ösztönzik a vállalati és non-profit szektor képviselőit, hogy közvetlen európai uniós forrásokból is minél nagyobb összegben vegyenek igénybe támogatást. A forráslehívás maximalizálása azonban a nem megfelelő mennyiségű és minőségű projektek támogatását eredményezheti - írja a tanácsadó cég.
A felmérés alapján a válaszadók 40 százaléka azért működik együtt harmadik féllel, hogy támogatást kapjon vagy a támogatás intenzitása nagyobb legyen. Így a pályázati kiírásoknál olyankor is konzorciumba kényszeríthetik a partnereket, amikor a projekt jellege ezt nem indokolná. Ez megnöveli annak az esélyét, hogy nem a legjobban hasznosuló projektekre fordítják a támogatásokat, másrészt a projektek megvalósíthatóságának a kockázata is emelkedik a kevéssé indokolt partnerbevonás miatt.
A 2014-2020-as időszakban a pályázható forrásokból közel 200 milliárd forint visszatérítendő támogatás – például kedvezményes kamatozású hitel - formájában elérhető. Ez jelentősen megosztja a pályázati kört, és erősen befolyásolhatja a pályázói hajlandóságot. A válaszadók mintegy 25 százaléka nem is pályázna, ha a megvalósítására kapott támogatási összeg egészét vagy egy részét vissza kell téríteni. A potenciális pályázók számára pedig kifejezetten hátrányos, ha a visszatérítés a projekt eredményéből származó bevétel nagyságától, vagy a projekt eredményes befejezésén múlik, hiszen egy K+F projektnél nem biztos, hogy el lehet érni a kívánt eredményt.
Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, iratkozzon fel hírlevelünkre!
