Ha egy vállalatvezető szülési szabadságra megy, gondolnia kell a befektetőkre, a cégére, ezért sok esetben nem hozhat klasszikus döntéseket a gyerekvállaláskor. Az elvileg bőkezű hároméves otthonmaradás mellett a magyar valóság általában az, hogy a nők kényszerpályán mozognak, és kevésbé szentelhetik teljes idejüket a gyerek nevelésére.
Marissa Mayer a Yahoo vezére magár húzta a népharagot, amikor bejelentette, hogy decemberben születendő ikerlányaival csak minimális ideig lesz otthon, és két héttel a szülés után már vissza is tér az irodába. Pedig így tett akkor is, amikor első gyermeke született: szintén csak két hét pihenőt adott magának. Az anyaság-szülés-gyereknevelés azonban olyan téma, mint a foci: mindenki ért hozzá, általában sosem tartja jónak, amit mások csinálnak, viszont kívülállóként tökéletesen meg tudná oldani a problémát. Nem csoda, hogy Mayer kapott hideget-meleget a bejelentést követően.
Magyarországon a jelenlegi támogatási rendszer szerint az éri meg legjobban az anyának, ha a gyerek egyéves koráig marad otthon – ezt követően vehető igénybe az extra-GYED, vagyis a nő visszamehet dolgozni, és a fizetése mellé a GYED-et is megkaphatja.
A tervek szerint jövőre ezt már a gyerek hat hónapos kora után is meglépheti a szülő, ami arra utal, a magyar döntéshozók is kezdenek rájönni: a családok általában nem tehetik meg, hogy egy nő évekre kiessen a munkából, és a fizetése hiányozzon a kasszából. Ráadásul a munkáltatók is leginkább azt szeretnék, ha a dolgozójuk a lehető legkevesebb időre esne ki. A nyugati országokban jóformán nincs is olyan, hogy az állam három éven keresztül támogatná az anyák – vagy akár az apák – otthonmaradását, az egyéves „gyes” a leghosszabb, de a legtöbb országban általában 6 és 12 hetes a fizetett szülési szabadság. Ha ezt követően a nő nem megy vissza dolgozni, azt már a saját kontójára teszi.
Nagyrészt hitvita, hogy mindezek megvalósítására milyen intézményrendszer szükséges, vagy milyen hatással lehet az anya és gyerek kapcsolatára a korai visszatérés a munkába. A téma kevésbé tárgyalt része azonban az, hogy egy vezető beosztásban dolgozó nőnek milyen szempontokat kell figyelembe vennie, amikor gyereket vállal. Mennyire kell figyelnie a befektetők és a cég érdekeit? Hogyan válhat az ő esete követendő példává, milyen hatása lehet az anyasággal kapcsolatos döntéseinek a cég kultúrájára?
A hormonok még a vezérigazgatóra is hatással vannak
Marissa Mayert most több szempontból támadják. Az egyik felvetés az, hogy a cégnél az amerikai átlagnál jóval hosszabb – 16 hetes – fizetett szülési szabadságot biztosít a női alkalmazottaknak, de ha ő csak két hétig marad otthon, akkor kérdés, hogy a beosztottak mernek-e élni a munkaszerződésben rögzített jogaikkal. Ráadásul Mayer volt az, aki beszüntette az otthoni munkavégzést a Yahoo-nál, kötelezővé tette a bejárást és a munkaidő betartását. Mindeközben babaszobát rendezett be az irodája mellet, amit nyilvánvalóan a munkavállalók többsége nem tehet meg, számukra a rugalmas munkaidő és az otthonról történő munkavégzés sokkal nagyobb segítség lenne.
Hamar egyértelművé vált, hogy a Yahoo vezére elsősorban a befektetőket akarta ezzel a döntésével megnyugtatni, azt mutatva: a cég vezetése továbbra is jó kezekben van. Szükség is volt erre, mert a vállalat idén az első félévben nem tudta teljesíteni az elvárt számokat. „Egyáltalán nem biztos, hogy egy befektető ettől megnyugszik, sőt! Mindenki tudja, hogy a legnagyobb orvosi támogatás mellett is a szülésnek mindig van kockázata, főleg ha valaki ikrekkel várandós. Mi van, ha történik valami, és az illető nem tud visszamenni két hét után, vagy hamarabb születnek meg a gyerekek, és a vezető nem gondoskodott a helyettesítésről? HR-vezetőként egy ilyen döntésben nem támogatnám a vezérigazgatót” – mondta a hvg.hu-nak egy bankszakmában dolgozó humánerőforrás menedzser.
Hozzátette, szerinte teljesen elfogadható, hogy egy ilyen magas pozícióban lévő ember mást és máshogyan engedhet meg magának, de a realitásokkal tisztában kell lennie mindenkinek, vagyis sokkal fontosabb, hogy a vezető nyugodt körülmények között szüljön és pihenje is ki a szülés fáradalmait, ez idő alatt pedig gondoskodjon a helyettesítéséről, ami bevett forma a cégvilágban. Persze nem hónapokon keresztüli kimaradásról van szó, de négy-hat hét azért szükséges lehet. „Ez sokkal felelősebb döntés, mint beígérni, hogy két hét után már az irodában lesz, és addig is otthonról dolgozik. Ráadásul a szülés elég komoly hormonkilengésekkel jár, egyáltalán nem biztos, hogy ilyen állapotban kellene stratégiai döntéseket hozni” – mondja a szakértő.
Ha sapka van rajta, az a baj
Ennél sokkal megengedőbb Kristóf Györgyi, rovatunk állandó szakértője. „Marissa Mayer valószínűleg úgy jár majd, mint a viccbéli nyuszika, akit akkor is elnáspángol a róka meg a farkas, ha van rajta sapka, és akkor is, ha nincs. De nem kell a Yahoo vezérigazgatójának lenni ahhoz, hogy egy vezető beosztású nő hasonló döntésért kapjon hideget és meleget is a környezetétől” – mondja. Hozzáteszi, megfeledkezünk arról, hogy nem is olyan régen a nők többségének csak néhány hét jutott a gyermekágyra. Otthon volt, gondoljuk naivan, pedig dehogy: a mezőn, az istállóban, a szőlőben, a szántón dolgozott, ahogy a szüret vagy az aratás kívánta. Ha nem így tett volna, éhen hal ő és a családja is.
Egy vezérigazgató nem egyedül menedzseli egy vállalat életét, mint ahogy általában egy édesanya sem egyedül gondoskodik a gyermekeiről. Munkaszervezés, logisztika és kommunikáció – ez a lényeg minden vezető életében. „Döntéseket is hoznak mindannyian, és joggal feltételezhetjük, hogy Marissa Mayer tud döntéseket hozni, illetve időben képes rá, hogy újratervezzen fontos dolgokat. Mondják, hogy Napóleon keveset aludt, ébersége egyedülálló volt, munkabírása még a közvetlen környezetét is próbára tette. Kutuzov épp ellenkezőleg: egy anekdota szerint, amikor épp jóízű alvását tette szóvá valaki, azt válaszolta, hogy amikor alszik, akkor is bízik a vezérkarában. Kutuzov visszavonulásra kényszerítette Napóleont, de nem ez a lényeg: Marissa Mayernek is lesz lehetősége másokban bízni, segítséget kérni” – állítja a szakértő.
A vezér munkakörét is fel lehet osztani, kaphat, vállalhat pluszfeladatokat a menedzsment, megtarthat operatív és stratégia feladatokat a nem teljes munkaidőben dolgozó vezér, és egy "interim menedzser" is támogathatja átmenetileg őt és a vállalatot is. Az "interim menedzsment" intézménye évtizedek óta biztosítja, hogy hasonló helyzetekben nemcsak operatív, hanem stratégiai kérdésekben is segítséget kapjon az a vállalat, ahol átmenetileg vezetői kompetenciák támogatására van szükség. Egy felkészült és tapasztalt interim vezető hatalmas terheket vesz le a vezető válláról, miközben a cég működésén nem érzékelhető a hosszabb-rövidebb időszakot felölelő változás. Egy menedzsernek – akár férfi akár nő – nagyon fontos, hogy a „make or buy” – csináld vagy vedd – -szabályt jól alkalmazza, egy ilyen helyzetben pedig még fontosabb. És talán, ami a legfontosabb a nők elképesztő szerepösszevonások terhe alatt próbálnak egyszerre megfelelni: a dolgozó nő, a tökéletes anya, a jó feleség és a patyolattiszta otthonban tüsténkedő konyhatündér ideálképének. Az, hogy ez még eddig senkinek nem sikerült párhuzamosan, talán éppen azt bizonyítja, hogy nem is kell megfelelni minden elvárásnak.
Van, hogy nem opció az otthonmaradás
Magyarországon a többség úgy gondolkozik, hogy a gyerek egyéves koráig otthon marad, ám ha kicsit megpiszkáljuk a felszínt, kiderül, a nők jelentős része már néhány hónap után dolgozik – igaz otthonról, és nem feltétlenül hivatalosan. A külső szemlélőnek fel sem tűnik mindez. „Könyvelő vagyok, éveken keresztül kellett dolgoznom, hogy legyen egy fix megbízói köröm, nem mondhattam nekik, hogy a következő adószezonra keressenek mást” – mondja Eszter, akinek az első gyerekénél még szerencséje volt, mert közvetlenül az adószezon után született, de a második bizony márciusi baba, vagyis a adózás szempontjából a munka kellős közepén érkezett.
„Nem mondom, hogy könnyű volt, de a férjemmel és a nagyszülőkkel előre megbeszéltük, ki hogyan tud majd besegíteni. A férjem főleg a nagyobbik gyereket hozta-vitte, és sokat is foglalkozott vele, a szüleim pedig a kisebbiknél segítettek. Az első két hónapra alkalmaztam egy asszisztenst is – így ez az időszak anyagilag nem volt nyereséges, de az ügyfelek megmaradtak, a munkát el tudtam végezni, vagyis hosszú távon nyertünk. És a lányomat sem viselte meg, a kortársaival összehasonlítva nem látom, hogy emiatt bármilyen hátrányban lenne" – mondja Eszter.
Hasonló tapasztalatokról számol be Szeiler Nikolett ügyvéd is. „Tulajdonképpen nem volt olyan opció, hogy szülési szabadságra menjek. Harminchárom évesen vezetek egy ügyvédi irodát, ha ideiglenesen feladom a praxist, akkor gyakorlatilag egy év múlva nulláról kezdhetnék mindent” – mondja. Egy hónapja adott életet a fiának, folyamatosan dolgozik, igaz, az első három hétben még „csak” otthonról. Ügyvédi irodája adóügyekkel foglalkozik, és mint elmondta, a kollégák számos munkát átvettek tőle, így neki inkább menedzsmenti feladatai vannak, ráadásul néhány hónapig nem vállalnak új ügyfelet sem.
Nikolett még így is hetente kétszer fél napot tölt az irodában. „Nagyon szigorú időbeosztás szükséges ehhez, és nagy önfegyelem is” – mondja. Hozzáteszi, hogy szerencséje van, mert a férje vállalkozó, és rugalmasan tudja a munkáját szervezni. „Amíg terhes voltam, nehezebb volt, mert az ügyfelek aggódtak amiatt, hogy tényleg munkában maradok-e, de most, hogy azt látják, az ő szemszögükből nem változott semmi, megnyugodtak” – mondja. Nikolett szerint ez csak akkor működik, ha valaki nagyon elszánt, előre végiggondolja, és végig is csinálja azt, amit eltervezett. Azzal ugyanis nagyot lehet bukni, ha valaki beígéri, hogy nem adja fel a munkát, ám menet közben kiderül, hogy mégsem tudja csinálni.
Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, iratkozzon fel hírlevelünkre!
