Újra vizsgálhatja a mezőgazdaságban a kartellezést a Versenyhivatal, igaz csak akkor, ha az az uniós tagállamok közötti kereskedelmet befolyásolja. A szektorhoz a 2012-es dinnyekartell ügy óta nem igen nyúlhatott a GVH, mert egy akkori jogszabálymódosítás miatt az agrárium mentesült a kartelltilalom alól, ezt viszont az unió nem nézte jó szemmel. Most változik a jogszabály, de szabad kezet továbbra sem kap a Versenyhivatal, és a belföldi ármegállapodásokra a jövőben is lesz lehetőség.

Változik a versenytörvény szeptember 1-jétől, így a Gazdasági Versenyhivatal ismét saját hatáskörben alkalmazhat szankciót az agrártermékeket érintő versenykorlátozó megállapodások feltárásakor – derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda sajtóközleményéből. A 2012-es dinnyekartell ügy leállítása óta a versenyhivatal nem igen foglalkozott a mezőgazdasággal. A mostani változás kapcsán várható, hogy a Versenyhivatal ismét aktívabban vizsgálódik majd a mezőgazdasági szektorban.

MTI / Rosta Tibor

Az a bizonyos dinnyeügy

A GVH 2012-ben indított kartelleljárást több kiskereskedelmi lánc, valamint a Dinnyeszövetség és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács ellen, feltételezve, hogy azok megállapodtak egymással a Magyarországon termelt görögdinnye beszerzési áraiban, másrészt pedig abban, hogy a külföldön termesztett görögdinnyét nem, vagy csak diszkriminatív árazással dobják piacra Magyarországon. A csavar az volt a történetben, hogy azt a tanácskozást, amelyen a versenyjogi szempontból – a GVH szerint – aggályos kijelentések elhangzottak, az agrárminisztérium hívta össze. Ezt a problémát úgy oldották fel, hogy módosították az agrárszektorra vonatkozó jogszabályt. Így a GVH-nak az agrártermékeket érintő ügyekben – az akkor már folyamatban lévőkében is - az agrárminiszterhez kellett fordulnia, aki véleményt nyilváníthatott abban, hogy a versenyjogi szabályok az adott ügyben alkalmazhatóak-e. A GVH pedig a miniszteri állásfoglalás alapján folytathatta az eljárását.

Persze a „dinnyekartell”-ügyben a miniszter úgy találta, hogy a piaci szereplők közötti megállapodásra a versenyszabályok nem alkalmazhatóak, ezért az mentesül a kartelltilalom alól. A GVH kénytelen volt megszüntetni a versenyfelügyeleti eljárását, és a mezőgazdasági szektorban, azóta sem kezdeményezett kartelleljárást. Ám a mezőgazdasági szektornak a kartelltilalom alóli mentesülését komoly kritika érte: az Európai Bizottság kifogásolta, hogy a magyar szabályozás akadályt gördít az európai uniós versenyszabályoknak az agrárszektorban történő érvényre juttatása elé. Emiatt a bizottság európai uniós kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen. A jogalkotó ezért kénytelen volt változtatni a szabályokon.

A miniszter továbbra is közbeléphet

A szeptember 1-jén hatályba lépő rendelkezések egyértelműen lefektetik, hogy a versenyjogi tilalom megsértése csak olyan esetben mentesülhet a versenyjogi szankciók alól, ha a piaci szereplők közötti megállapodás kizárólag a magyar piacot érinti. Azaz, ha a versenyjogsértés a tagállamok közötti kereskedelmet is befolyásolhatja, akkor a továbbiakban a GVH szabadon vizsgálódhat és alkalmazhatja az EU versenyjogi rendelkezései szerinti szankciókat is és akár a vállalkozáscsoport előző éves nettó árbevételének 10 százalékára rúgó kartellbírságot szabhat ki. Egyértelmű tehát, hogy az új szabályozás nagymértékben kiterjeszti a Versenyhivatal 2012-ben erősen leszűkített mozgásterét.

Ugyanakkor – talán a fentiek kompenzálására – a Versenytörvénybe került az a rendelkezés, amely szerint mezőgazdasági termékek tekintetében nem állapítható meg versenyjogsértés, ha a verseny torzítása, korlátozása vagy akadályozása a gazdaságilag indokolt, méltányolható jövedelem eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg és a jövedelem megszerzésétől az érintett piac szereplője nincs elzárva. A versenyjogi tilalom alóli mentesülés feltételeinek a teljesítését az agrárpolitikáért felelős miniszter állapítja meg, a GVH pedig a miniszteri álláspont ismeretében jár el. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a miniszter milyen esetekben jogosult a Versenyhivatal eljárását „leállítani”.

 Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, iratkozzon fel hírlevelünkre!

hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.