Koalíciós huzakodás az MSZP és az SZDSZ között (1994)

Az 1994-es parlamenti választás első fordulója pikáns helyzetet teremtett. Az MSZP nagyarányú választási győzelme előrevetítette, hogy egyedül is képes lesz majd kormányt alakítani. Az SZDSZ jól hajrázott, és listán csak alig maradt el a húszszázalékos eredménytől. Csakhogy liberális partnerei, elsősorban a Fidesz, a várakozás alatt teljesítettek, így a szocialisták szabadelvű alternatívája már az első fordulóban elbukott.

Az SZDSZ egyéni jelöltjei ugyan minden körzetben talpon maradtak, de a második fordulóban a csalódott jobboldaliak szavazataira nem számíthatott, a gyengén szerepelt Liberális Koalíció másik három pártjának, az Agrárszövetség, a Fidesz és a Vállalkozók Pártja csalódott közönségétől pedig csak kevés tartalékban reménykedhetett. Ráadásul a szavazókkal azt a faramuci helyzetet kellett volna megértetni, ha koalíciót akarnak, ha azt szeretnék, hogy az SZDSZ és az MSZP jelöltjei közösen kormányozzanak, akkor a liberálisokra kell szavazniuk. Ez, mint tudjuk, nem sikerült.

Komoly szerepe volt ebben a szocialisták földcsuszamlásszerű diadalának, Horn Gyula választások előtti autóbalesetének és az MSZP ügyes taktikájának. Ez utóbbi abban állt, hogy világossá tette, csak az SZDSZ-szel együttműködve vállalja a kormányzást. Így a kormányváltásra szavazó közönség szemében nagyot nőttek, hiszen nyerő pozícióban is nagyvonalúnak mutatkoztak. A liberálisoknak pedig maradt az a hálátlan szerep, hogy potenciális koalíciós partnerüket kellett támadni, gyengíteni. Az SZDSZ több vezetője is kijelentette a második forduló előtt, hogy ha a szocialisták abszolút többséget kapnak, és Horn Gyula lesz a kormányfőjelöltjük, nem lépnek frigyre velük. Aztán persze meglett az 54 százaléknyi mandátum, és Hornról sem mondott le az MSZP, viszont megszületett a koalíció.

A Fekete Doboz Alapítvány filmjében megszólal Kuncze Gábor, Szekeres Imre, Békesi László és a lábadozó Horn Gyula is.