Fontos megállapításra jutottak az amerikai Institute for Systems Biology (ISB) nonprofit szervezet kutatói a székletürítés és az egészség kapcsolatáról – számolt be róla a Science Alert. A Cell Reports Medicine című tudományos lapban megjelent publikációban a tudósok azt írják, a székelés gyakorisága jelentősen befolyásolja a fiziológiát és a hosszú távú egészséget, az egészség szempontjából a legjobbat pedig az jelenti, ha valakinek naponta egyszer vagy kétszer kell kimennie a WC-re.

A lap szerint a korábbi kutatások már kimutatták, hogy a székrekedés és a hasmenés is összefügg a fertőzések, valamint a eurodegeneratív állapotok magasabb kockázatával. Mivel azonban ezeket a megfigyeléseket beteg embereken végezték el, nem volt egyértelmű, hogy a rendszertelen székelés a betegségük oka vagy következménye-e. Ebben szerettek volna tisztábban látni az ISB kutatói.

Sean Gibbons, a tanulmány vezető szerzője társaival együtt több mint 1400 egészséges felnőtt önkéntestől gyűjtött össze klinikai, életmódbeli és biológiai adatokat. Ezek között szerepelt a vérképük, a bélmikrobiómuk és a genetikai jellemzőik is.

A résztvevők önbevallásból származó információk alapján a székletürítés gyakoriságát négy csoportba sorolták:

• székrekedéssel küzdők (heti egy vagy két székletürítés),
• alacsony–normális csoportba tartozók (hetente három-hat),
• magas–normális csoportba tartozók (napi egy-három), valamint
• hasmenésesek.

Amikor a széklet túl sokáig van a bélben, a mikrobák a rostok emésztése után – amelyeket hasznos, rövid szénláncú zsírsavakká fermentálnak – fehérjéket fermentálnak, és olyan toxinokat termelnek, például p-krezol-szulfát vagy az indoxil-szulfát. „Azt találtuk, hogy még a székrekedésben szenvedő egészséges embereknél is megemelkedik ezen méreganyagok szintje a véráramban” – mondta az AFP-nek Gibbons, megjegyezve, hogy ezek különösen megterhelik a veséket.

Hasmenés esetén a csapat gyulladásra és májkárosodásra utaló klinikai jeleket talált. Ennek oka, hogy a hasmenés során a szervezet túlzott mennyiségű epesavat választ ki, amelyet a máj egyébként újrahasznosítana, hogy feloldja és felszívja az étkezési zsírokat.

A kutatók szerint a rosterjesztő baktériumok száma akkor volt optimális a bélrendszerben, ha valaki naponta legfeljebb 1-2 alkalommal székelt. Nem túl meglepő módon ők voltak azok, akik a legtöbb gyümölcsöt és zöldséget fogyasztották. Gibbons azonban hangsúlyozta, hogy több kutatásra van szükség ennek az optimális tartománynak a pontosabb meghatározásához.

Érdekesség, hogy a demográfiai adatokat figyelembe véve a fiatalabbak, a nők és az alacsonyabb testtömeg-indexűek voltak azok, akiknek ritkábban volt székletürítésük. Gibbons szerint a férfiak és nők közötti hormonális és neurológiai eltérések magyarázhatják a különbséget, valamint az a tény, hogy a férfiak általában több ételt fogyasztanak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.