Tech HVG 2024. december. 14. 16:20

Napok vannak hátra: EU-s jogszabály miatt tilos lesz több iPhone forgalmazása

Jövőre már nem lehet forgalmazni olyan eszközöket, melyek töltőcsatlakozója nem USB-C-s. Ennek áldozatául esik például a legolcsóbb iPhone is.

Már csak december 31-ig lehet megvásárolni az iPhone SE, iPhone 14 és 14 Plus okostelefonokat, miután az Apple felhagy az értékesítésükkel az Európai Unióban – írja az iGeneration szakoldal.

Az Apple azért vezeti ki a normál életciklusuk végénél hamarabb a mobilokat, mert 2025. január 1-jétől az ismert uniós jogszabály kötelezővé teszi az USB-C töltőport használatát valamennyi okoseszköznél és kiegészítőnél.

A fentebb sorolt iPhone-ok azonban még Lightning-típusú töltőcsatlakozóval vannak szerelve, tehát jövőre már jogszabályellenes lenne a forgalmazásuk. A 14 és 14 Plus 2022 végén, a harmadik generációs SE pedig 2022 elején jelent meg – míg előbbi készülékeknél alternatívaként ott lesz a már USB-C-s iPhone 15 és 16, a legolcsóbb, SE-modellnél meg kell várni a következő generáció megjelenését.

Ez nem a Szörny Rt., hanem a valóság: tényleg így nézhet majd ki az iPhone 17 Pro

Hasonlít a konkurens Google megoldásához, de egy szivárogtató szerint a Pixel mobilok után az iPhone-ok is sorba rendezett kameraelrendezésre válthatnak – és erre lehet racionális magyarázat.

Bár az Apple választhatta volna azt az utat, hogy ezeket a mobilokat is elkezdi USB-C-vel gyártani, de úgy tűnik, jobbnak látták inkább elengedni a kezüket. Az Európai Unión kívül továbbra is beszerezhetők lesznek a nevezett készülékek.

Ami az iPadeket illeti, az iPhone-oknál jóval hamarabb megkezdte az átállást az Apple, ami a 10. generációs (belépőszintű) iPad megjelenésével le is zárult. (A lightningos 9. generáció egy ideig még kapható volt, de néhány hónapja ez is kikerült a kínálatból.)

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Élet+Stílus Nemes Nikolett 2024. december. 14. 20:00

Hasonlíthattak Sophia Lorenre vagy Brigitte Bardot-ra, de csak egy bizonyos dekoltázsmélységig – ilyen volt nőnek lenni a szocializmusban

Miért számított az ötvenes években magánlázadásnak a rúzsos száj, a festett haj és a pirosra lakkozott köröm? Milyen volt az a darabka Nyugat, amit Zalatnay Sarolta és Koncz Zsuzsa hozott be az országba a táncdalfesztiválokon? Miként működött a seftelés a szépségiparban? És a sufnituning, aminek halálos áldozata is lett egy Népszínház utcai állami fodrászatban? Erről beszélgettünk Magyari Hajnalkával, a Trendi nő a szocializmusban című könyv szerzőjével, aki azt is elmondta, mi volt a valós ára annak, hogy két kiló krumplinak megfelelő összegért már be lehetett ülni egy arckezelésre.