Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A Sixtus-kápolna freskójának özönvíz jelenetében egy olyan női alakra figyeltek fel a tudósok, amelynek egyik mellét nagyon furcsa formában festette meg Michelangelo. A kutatók szerint betegség ábrázolásáról van szó.
A világ egyik legismertebb művészeti alkotása a vatikáni Sixtus-kápolna freskója, amelyet Michelangelo alkotott meg. Ennek is a központi eleme Ádám teremtése, ám ezen kívül is bőven tartogat látnivalót. A bibliai jeleneteket tartalmazó freskónak egy része például az özönvízzel kapcsolatos, amivel kapcsolatban a tudósok most egy igen meglepő felfedezést tettek.
Egy igazságügyi orvosszakértőkből, orvosokból és művészeti szakértőkből álló csapat egy olyan részletét azonosította a jelenetnek, amin egy fedetlen keblű nő látható. Önmagában nem is ez az érdekes, hanem az, ahogyan ezt megfestette Michelangelo: a nő egyik melle egészségesnek tűnik, a másikon azonban a betegség jelei mutatkoznak – írják a The Breast című orvostudományi folyóiratban megjelent publikációban.
A mellen látható elváltozás Andreas Nerlich, a müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem tudósának figyelmét keltette fel, aki megpróbált utánajárni annak, hogy vajon milyen betegséget ábrázolhatott az emberiség történetének egyik legzseniálisabb művésze.
Hogy nem véletlen ábrázolásról van szó, azt több dolog is bizonyítja. Egyfelől az, hogy a reneszánszra a pontos emberábrázolás volt a jellemző, másfelől pedig az, hogy Michelangelo figyelt a részletekre. A nő fejének kék kendő például azt jelentette, hogy férjhez ment, míg a bal mellének alakja azt mutatta, hogy gyermekét szoptatta. A jobb mell ezek után nem véletlenül kaphatott olyan alakot, amilyet.
Nerlich és társai szerint a mell felső részén látható két duzzanat, valamint a visszahúzódott mellbimbó betegségre utal, a mell egyik oldalának elszíneződése azonban inkább csak a művészeti hatás kedvéért kerülhetett a képre.
A szakemberek néhány betegség kizárása után arra a következtetésre jutottak, hogy a freskón látható nőt minden bizonnyal
melldaganattal ábrázolta Michelangelo.
A kutató úgy véli, a freskóhoz valószínűleg nem használt élő modelleket a mester. Mivel 17 éves korában boncolásoknál segédkezett, minden bizonnyal számos betegséget volt lehetősége közelről megfigyelni. Emellett a középkori szokásoknak megfelelően a bűnösöket sokáig betegséggel, deformitással együtt ábrázolta a művészet – írja az IFLScience.
Érdekesség, hogy bár a mellrák jellemzően a jeleneten látható nőnél idősebb nők esetében fordul elő, a BRCA1 nevű gén fiatalabb korban is kiválthatja azt. A gén származását a tudósok korábban a Toszkán régióba vezették vissza, épp oda, ahol Michelangelo is született.
A szakemberek úgy vélik, hogy a művész később egy másik alkotáson, a Giuliano de’Medici sírémlékére készített Éjszaka szobrán is mellrákot örökíthetett meg. Ebben az esetben azonban nem isteni büntetésként, hanem az emberi sorsként lehet értelmezni a betegséget.
Az a tény, hogy a mellrákot több mint 500 évvel a freskó elkészülte után sikerül azonosítani, jól mutatja, mennyire törekedett a pontos anatómiai megjelenítésre Michelangelo.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
