Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Szingapúri kutatók azt vizsgálták, hogy vajon milyen hatása van a videokonferencia platformokon, így többek között a talán legnépszerűbb Zoomon beállított virtuális háttereknek arra, hogy mennyire érzik fáradtnak magukat résztvevők egy-egy konferenciabeszélgetés után.
A világjárvány szorítása már rég engedett, azonban sok helyen megmaradt a távmunka és a hozzá kapcsolódó videohívások. Ezek azonban fárasztóak lehetnek, mind fizikai, mind mentális értelemben, olyannyira, hogy még egy speciális kifejezést is alkottak rá, ez a videokonferencia-fáradtság (videoconferencing fatigue, VF), amit egyébként megelőzött a Zoom fatigue kifejezés, miután a Zoom volt igazán elterjedve. Amennyiben figyelmen kívül hagyják, a VF negatív hatással lehet a felhasználók pszichológiai és fizikai jólétére, ronthatja a személyes és szociális élményeket, és érzelmi kimerültséghez vezethet.
A Nanyang Műszaki Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy vajon létezik-e kapcsolat a virtuális hátterek és a VF között, illetve, hogy milyenek a mögöttes mechanizmusok. A kutatók 610 résztvevőt vontak be felmérésükbe. Alanyaik 22 és 76 éve közöttiek voltak, és hetente körülbelül három napot dolgoztak otthonról. Arról kellett beszámolniuk, hogy használnak-e virtuális hátteret, és milyen hátteret (statikus kép, elmosódott kép, videó vagy virtuális háttér nélkül) választanak. Videokonferencia-fáradtságukat egy ötfokú skála segítségével mérték, amely az általános, vizuális, szociális, motivációs és érzelmi fáradtság szintjét jelezte – számolt be a kutatásról a Frontiers.
A felmérés jelentős eltéréseket tárt fel a videokonferenciák során használt virtuális hátterek tartalmában és típusában. Az eredményekből pedig kiderült, hogy azok fáradtak ki a legjobban, akik videós hátteret használtak. Az elmosódott hátteret használók pedig nagyobb fáradtságot éreztek, mint azok, akik statikus képek mellett döntöttek. A kutatók magyarázatot is adnak: az agyunk automatikusan reagál a környezetben lévő új információkra. Ez felemészti a kognitív erőforrásokat, ami növeli a kognitív terhelést, és következésképpen VF-hez vezet.
A kutatók szerint a lényeg az, hogy mennyi új információ van a háttérben. „A képháttér kezdetben új információkat jelenít meg, de a felhasználók fokozatosan máshová helyezhetik a figyelmüket. Az elmosódott hátterek nem adnak új információkat, de alkalmanként a felhasználók megpillanthatják a valós környezetet, amely új információkat mutat be. A videó hátterek viszont állandóan új információkat szolgáltatnak, folyamatosan megzavarva a felhasználók figyelmét, és igényt támasztva a kognitív erőforrásokra.”
De nem csupán a háttér típusa, hanem a háttérben látható környezet is befolyásolhatja a videokonferencia-fáradtságot. „Azok a felhasználók, akik természeti témájú hátteret használnak, alacsonyabb szintű VF-ről számolnak be, mint mások. Egyéb hátterek, mint például az irodai környezet vagy a nyilvános terek, növelhetik a felhasználók nyomását arra, hogy úgy mutassák be magukat, mintha valóban ilyen környezetben lennének, ami fokozott fáradtsághoz vezet. Összességében tehát a természet témájú képi háttér ideális választás lehet munkahelyi környezetben” – magyarázza Heng Zhang, a tanulmány társszerzője.
Az ilyesfajta betekintések, mint amilyen ez a mostani tanulmány is, különösen értékesek lehetnek azoknak a felhasználóknak, akik munkájuk során gyakran folytatnak videohívásokat, ugyanis segíthetnek nekik a jó közérzet megőrzésében, miközben maximalizálják e munkamódszer előnyeit. Ettől függetlenül a kutatók szerint további tanulmányokra van szükség annak megértésére, hogy miként befolyásolják a virtuális hátterek és a VF közötti kapcsolatot a különböző korcsoportok és videohívási célok. Emellett, bár sokan jelentős időt töltenek azzal, hogy magukat figyelik videohívás közben, vizsgálni kell a többi felhasználó hátterének hatását is a videokonferencia-fáradtságra.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
