Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A finn Aalto Egyetem tudósa, Ana Maria Triana 19 héten át vizsgálta saját magát, hogy megtudja, mit okoz az agyban egy jó és adott esetben egy kevésbé jó alvás. Az eredmények igen beszédesek.
Sokszor lehetett már hallani arról, hogy az alvás minősége és mennyisége képes befolyásolni a fizikai és mentális egészséget, éppen ezért fontos, hogy minél többet és minél jobbat aludjon az ember. Ennek ellenére sokan még mindig úgy gondolják, hogy egy rossz alvást nagyon könnyű kompenzálni, ám egy friss kutatási eredmény azt mutatja, hogy ez nem így van.
Ana Maria Triana, a finn Aalto Egyetem kutatója saját magát vizsgálva mutatott rá arra, milyen hosszú távú hatásai lehetnek a rossz éjszakai alvásnak. A szakember öt hónapon – 19 héten – keresztül a viselhető technológia és az okostelefon segítségével monitorozta saját tevékenységét, valamint a fiziológiai markereit, emellett összesen 30 funkcionális mágneses rezonanciavizsgálaton (fMRI) vett részt a kognitív funkciók, például a figyelem és a memória értékelésére. Az eredményeket a PLOS Biology tudományos folyóiratban publikálta – számolt be róla az IFLScience.
Ami a kutatást igazán különlegessé teszi, az az, hogy a vizsgálati idő alatt nagyon sok adatot sikerült gyűjteni – ez meglehetősen ritka. Arról nem is beszélve, hogy Triana kettős szerepe egyedülálló betekintést engedett abba, hogyan lehet a legjobban elvégezni az ilyen típusú kutatásokat.
A szakember szerint bár az agy vizsgálata nagyon fontos, csupán egy pillanatképet ad az illető állapotáról. Éppen ezért a viselhető eszközökből – okosgyűrűből és orvosi hitelesítésű csuklópántból – származó adatok elengedhetetlenül fontosak voltak a vizsgálat minősége szempontjából.
Az adatokból kirajzolódó kép azt mutatja, hogy az agy napi tevékenységre adott válaszai nem elszigeteltek, és nem azonnaliak. Két különböző mintát észleltek: egy rövid távú, körülbelül egy hétig tartó reakciót és a hatások fokozatos, hosszú távú hullámát. A szakember szerint a múltbeli viselkedés nyomai akár 15 napig is hatással lehetnek az agyra.
Egy rossz minőségű alvás megnehezítheti az összpontosítást másnap, de az is előfordulhat, hogy még egy héttel később is negatívan befolyásolja a memóriát és a kognitív képességeket. Ezzel szemben az edzésnek azonnali hatása lehet, és akár két hétig is tapasztalható a pozitív hatása.
A kutatók azt remélik, hogy az adatok a jövőben megalapozhatják más kutatások elvégzését, illetve felhasználhatók lesznek arra, hogy egy jobb alvásstratégiát lehessen kidolgozni a jó alvás érdekében.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
