Amerikai kutatók hosszú évek alatt, a mesterséges intelligencia bevonásával térképezték fel egy muslica mákszemnyi agyának komplett felépítését. Az eredmény más állatok agyát is segíthet megismerni.
Rengeteg időt és energiát öltek a Princetoni Egyetem kutatói a muslica agyának feltérképezésébe, de úgy tűnik, a fáradozásuknak meglett az eredménye. A szakembereknek sikerült teljes egészében feltérképezniük a rovar mákszem méretű agyát, ezzel együtt pedig mind a 139 255 idegsejtjét, valamint az ezekhez tartozó, mintegy 50 méternyi kapcsolatot.
A folyamat során a kutatók összesen 8400 különböző sejttípust osztályoztak, ami az első teljes lista a muslica agyával kapcsolatban arról, hogy milyen sejtekből épül fel – írja a The Guardian.
Sebastian Seung, az egyetem idegtudósa és a FlyWire projekt vezetője szerint az eredmény azért is fontos, mert ha sikerül egy agyat feltérképezni, és megmondani róla, hogy miként működik, akkor az minden élőlény agyáról elárul valamit.
A projekt során egy nőstény muslica agyát 7000 vékony szeletre vágták fel. Mindegyik metszetet elektronmikroszkóppal képeztek le, hogy felfedjék a milliméter négymilliomod részével egyenlő szélességű struktúrákat. A kutatók ezután a mesterséges intelligenciát (MI) hívták segítségül, hogy kielemezzék a több millió képet, és nyomon kövessék az összes neuron és szinaptikus kapcsolat útját a szervben. Mivel az MI meglehetősen sok hibát vétett, ezért a világ számos tudósa és kutatója szállt be a munkába.
Az agy feltérképezésével kapcsolatos kutatási eredményeket a Nature című tudományos folyóirat kilenc cikkében publikálják majd.
A kutatók már elkezdték az egerek agyának feltérképezését, de ahhoz, hogy a teljes képet megkapják, még legalább 5-10 éven át kell dolgozniuk.
Az emberi agy feltérképezése azonban a legkevésbé sem egyszerű, és ennél sokkal több időt venne igénybe. Az emberi agyban 86 milliárd neuron található, amik több billió kapcsolatot létesítenek egymással. A feladat elvégzésére egyelőre nem áll rendelkezésre megfelelő technológia, arról nem is beszélve, hogy annyi adatot generálna a munka, mint amennyi a világ teljes éves internetforgalma.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.