Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Komolyan megterheli a szívet a mikrogravitációs környezet, egy kísérlet szerint számos elváltozást lehet megfigyelni a szövetekben már 30 nap után is.
A Nemzetközi Űrállomás (ISS) számos tudományos kísérletnek biztosít terepet a legkülönfélébb területekről. Sok más mellett azt is rendszeresen vizsgálják, hogyan reagál az emberi szervezet a mikrogravitációs környezetre – de a növénytermesztéssel is kísérleteznek, ami egy kulcsfontosságú terület, ha az ember egyszer meg szeretné vetni a lábát a Holdon vagy a Marson. (Csak szüreteléskor ne vesszen el a termés.)
Most az amerikai Johns Hopkins Medicine egészségügyi intézet tudósai küldtek fel emberi szívszöveteket, hogy megvizsgálják, milyen hatással van azok egészségére a mikrogravitáció – egészen sejtszinten. A Deok-Ho Kim vezette tudóscsapat emberi őssejtekből állított elő szívszöveteket. Ezeket aztán olyan kis chipekre rakták, melyek az emberi szívet utánozzák – így küldték fel őket az ISS-re 30 napra.
A megállapítások nem túl biztatóak: a tudósok szerint a szívszövetek „nem igazán boldogulnak az űrben”, az összehúzódási képességük lényegesen csökkent, és szabálytalan szívverés is kialakult. Az elváltozások eléggé különböztek azon szövetekétől, amelyek a Földön voltak – olyan molekuláris és genetikai módosulások is történtek, melyek az öregedésnél szoktak mutatkozni.
Az Interesting Engineering megjegyzi: az űrben sokkal lassabban vernek a szívszövetek, mint a Földön. Nagyjából ötször annyi időbe telik egyetlen ütés, noha ez rendbe jött, miután a szövetek visszatérten a bolygónkra.
Több biológiai elváltozásra azonban figyelmesek lettek a szakemberek, például a szöveteknek energiát biztosító mitokondriumok nagyobbak és kerekebbek lettek, és kevésbé voltak hatékonyak az űrben. Ezen túl a gyulladással és az oxidatív stressszel összefüggő génexpresszió is fokozott volt a mikrogravitációt megjárt szövetek esetében – derül ki a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban publikált eredményekből. Az oxidatív stressz annyit tesz: felborul a szervezetben a szabadgyökök és az antioxidánsok egyensúlya, ami sejt- és szövetkárosodáshoz vezethet. Az oxidatív stressz felelhet például az öregedésért.
A most tett megállapítások elengedhetetlen annak megértéséhez, hogy milyen kockázatokat rejthet a hosszú távú űrrepülés az emberi szervezet számára – de új kezelési módokat is hozhatnak a szívbetegségek gyógyításához.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
