Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Afrika több országában is megjelent az mpox (majomhimlő) egy fertőzőbb és halálosabb változata, és már Svédországban is regisztráltak egy esetet. Az Egészségügyi Világszervezet pedig gyors lépéssel reagálta le a történteket. Összeszedtük, mit kell tudni a kórokozóról, a védekezésről és a tünetekről.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán globális egészségügyi vészhelyzetet hirdetett, miután kiderült: az utóbbi időben egyre durvább himlőjárvány kezdett el kibontakozni Afrikában. A fertőzésekért az mpox – vagy korábbi nevén majomhimlő – vírus egy halálosabb törzse, az Ib klád a felelős, ami négy, a fertőzés által korábban nem érintett országba jutott el a fekete kontinensen és már Európában is.
Mi az az mpox?
Az mpox, korábbi nevén majomhimlő egy vírusos betegség, amit fertőzött állatok és emberek terjesztenek. A WHO szerint terjedhet szoros érintkezés útján, mint például érintéssel, csókkal vagy szexuális úton, valamint szennyezett tárgyakkal, például lepedővel, ruhával vagy tűvel is.
A tünetek közé tartozik
- a láz,
- a fájdalmas bőrkiütés,
- a fejfájás,
- az izom- és hátfájdalmak,
- a gyengeség,
- a nyirokcsomók megnagyobbodása.
Az mpox vírusfertőzésre jelenleg nincs gyógymód, ha valaki megfertőződik vele, csak a tünetek enyhíthetők, ugyanakkor nem biztos, hogy minden esetben súlyos betegséghez vezet.
A lappangási ideje 7–14 nap.
Évtizedeken át a betegséget nagyrészt Közép- és Nyugat-Afrikában diagnosztizálták, de 2022-től Európában és Észak-Amerikában is terjedni kezdett. A WHO korábban, 2022 júliusában globális egészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította a himlő terjedését, de ez az állapot 2023 májusában véget ért.
Az mpoxot két genetikai klád jellemzi, az I. és a II. A klád a vírusok széles csoportja, amely évtizedek alatt fejlődött ki, és genetikailag és klinikailag különálló csoportot jelent. A 2022-es járványért a II. klád volt a felelős, de a most terjedő Ib nevű klád súlyosabb betegségeket okoz, és emberről emberre is könnyebben terjed, mint az eddigi változata.
Nagyon terjed a majomhimlő
Az év eleje óta Afrika 13 országában több mint 17 ezer himlőfertőzésről és 537 halálesetről adott jelentést az Afrikai Járványügyi Központ, amely néhány nappal ezelőtt általános egészségügyi vészhelyzetet hirdetett. Ezek után már borítékolható volt, hogy a WHO is lépni fog, amire végül augusztus 14-én szerdán került sor.
A legtöbb esetet, több mint 14 ezret a Kongói Demokratikus Köztársaságban diagnosztizálták, a megerősített esetek 96 százalékát pedig ebben a hónapban regisztrálták.
A veszélyhelyzet kihirdetésére azért most került sor, mert az elmúlt hetekben egyre jobban terjed az mpox egy, az eddigieknél halálosabb variánsa, a clade Ib. Ahogy az a fenti térképen is jól látszik, a vírus megjelent Kongóban – ami nem összetévesztendő a Kongói Demokratikus Köztársasággal –, Gabonban, a Közép-afrikai Köztársaságban, valamint Kamerunban. Utóbbi azért is ijesztő, mert nem közvetlenül szomszédos a fertőzés forrását jelentő országgal, igaz mindhárom másik országgal határos.
Oké, Afrikában fertőz, de én nem megyek oda. Van okom aggódni?
Alapvetően nincs, még akkor sem, ha Svédország éppen a cikkünk megjelenését megelőző órákban tett bejelentést arról, hogy beazonosították az Afrikán kívüli első az Ib-s esetet. És ez persze nem jelenti azt, hogy ne lennének akár további esetek is, amelyeket a járványügyi központok még nem regisztráltak.
Nem árt tehát résen lenni,
Boldogkői Zsolt virológus már szerdán arról beszélt, hogy szinte biztosan meg fog jelenni Európában a kórokozó, Magyarországra is eljuthat.
Ez azért is valószínű, mert a 2022-es járvány idején a Nemzeti Népegészségügyi Központ 79 fertőzött esetet regisztrált hazánkban.
Mit tehetek, hogy ne kapjam el a vírust?
Mivel az mpox különböző módokon terjedhet, így a fertőzés esélye csupán minimalizálható. Ezek közé tartozhat például, hogy ne igyon az ember mások által is használt pohárból, ne egyen mások által használt evőeszközzel, a szexuális aktusnál pedig az óvszerhasználat is komoly – de nem 100 százalékos – védelmet biztosíthat.
Jó hír, hogy a kórokozó ellen létezik védőoltás, amivel megelőzhető a fertőzés. A vakcinákból Magyarországon jelenleg néhány ezer darab érhető el, amelyek felvétele elsősorban azoknak ajánlott, akik afrikai utazást terveznek.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása szerint az mpox elleni védőoltást Budapesten, Miskolcon, Szegeden, Debrecenben és Pécsen lehet felvenni, előzetes időpontegyeztetés után. Az oltópontok helyszínét és elérhetőségét 2022 októberében frissítette utoljára az NNK.
Hogyan kezelik?
A fertőzötteknél jelenleg csak a tünetek enyhítését célzó kezelések léteznek. Ezek közé tartozik a himlőkiütés okozta bőrkárosodások kezelése, a megfelelő folyadékbevitel biztosítása, valamint a fájdalom csökkentése. Emellett a himlőnél egyébként is alkalmazott készítményekkel kezelik az orvosok a betegeket.
A szakemberek azt javasolják, aki észleli magán az mpox okozta tüneteket, az izolálja magát a családtagjaitól, a barátaitól, de még a háziállataitól is, hogy minél kisebb legyen az esélye a fertőzés átadásának.
Milyen szövődményei lehetnek a fertőzésnek?
A fertőzött betegeknél a bőrön jelentkező elváltozások mellett felléphet még látásromlás, vakság, valamint egyéb fertőzések is megjelenhetnek a legyengült immunrendszer miatt. Az Ib klád esetében a halálozás kockázata magasabb, mint a 2022-es járványt okozó változat esetében volt.
Hogy áll most a globális védekezés?
Tim Nguyen, a WHO egészségügyi vészhelyzeti programjának munkatársa szerint a szervezetnek félmillió adag vakcinája van raktáron, az év végéig azonban további 2,4 millió adag oltóanyag készülhet el. Ezeket első körben a Kongói Demokratikus Köztársaság és Nigéria kapja majd meg, hogy így próbálják meg elejét venni a fertőzés terjedésének.
A WHO hangsúlyozta, hogy az oltás csak a védekezés egyik részét jelenti, a járvány megállítása fokozott figyelmet és a helyzet monitorozását kívánja meg. A szervezet 15 millió dolláros reagálási tervet fogadott el – ez nagyjából 5,4 milliárd forintot jelent –, emellett pedig 1,5 millió dollárt – körülbelül 540 millió forintot – szabadított fel a vészhelyzeti alapból, hogy minél hatékonyabban tudjanak reagálni a szakemberek a vírus terjedésére. Az összegeket a vírus kutatására, vakcinagyártásra és egyéb intézkedésekre fordítják majd.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
