Ugyan 2024 első negyedévében is nőtt a pénzügyi csalások száma – és az okozott kár értéke – hazánkban, bizakodásra ad okot, hogy a sikertelen visszaélések száma is nőtt.
Milliárdos károkat okoznak a bankkártyákhoz, illetve az elektronikus pénzforgalomhoz kapcsolódó visszaélések Magyarországon: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a bankkártyás visszaélések száma 2024 első negyedévében megközelítette az 57 ezret, ami 14,7 százalékkal több az egy évvel korábbihoz képest.
A kártyás visszaélésekkel okozott kár pedig ennél is nagyobb mértékben, 65 százalékkal emelkedett, és meghaladta a 2,7 milliárd forintot. Az elektronikus pénzforgalomban egytizedével, 4601-ra nőtt a sikeres visszaélések száma, az általuk okozott kár viszont több mint a négyszeresére, 13,4 milliárd forint közelébe ugrott.
Mindezek alapján a bankkártyás és elektronikus pénzforgalmi visszaélések összesen több mint 16 milliárd forintnyi kárt okoztak Magyarországon, ami jóval több mint háromszorosa az egy évvel korábbinak.
Az adatokat vizsgálva biztató ugyanakkor – emeli ki az MNB adatai nyomán a CIB Bank –, hogy éves összevetésben jóval több mint kétszeresére, 7100 fölé nőtt az elektronikus pénzforgalomban regisztrált, sikertelen visszaélések száma, az értékük pedig 1,3-ről 4,3 milliárd forint közelébe ugrott, vagyis egyre több csalási kísérletet sikerül még idejében megakadályozni.
„Az első negyedéves statisztikai adatokból is egyértelműen látszik, hogy – bár kétségtelenül látszanak biztató jelek – továbbra is fokozott odafigyelés szükséges az ügyfelek és a szolgáltatók részéről. Az átutalási limitek bevezetése révén viszont remélhetőleg tovább emelkedik majd a megakadályozott csalások aránya is” – vélekedik Bártfai Gábor, a CIB Bank Információbiztonsági vezetője.
„Nagyon fontos, hogy az elektronikus vásárlási műveletek, átutalások során mindig alaposan ellenőrizzük, hogy milyen felületen, például weblapon, kinek és mekkora összeget utalunk vagy fizetünk. Szintén lényeges a pénzintézet szakértője szerint, hogy soha ne engedjünk másoknak hozzáférést a banki műveletekhez használt elektronikus eszközeinkhez, és ne is telepítsünk alkalmazásokat, távoli hozzáférést lehetővé tevő programokat a számítógépünkre, a mobilunkra, vagy más eszközünkre” – fűzte hozzá a szakember.
Az elmúlt időszakban megnövekedett számú, változatos módszereket használó adathalász bűncselekmények miatt már több hazai pénzintézet is napi átutalási limitet vezetett be, de más intézkedésekkel is igyekeznek visszaszorítani a bankok az ilyen cselekményeket.
Ha valaki úgy érzi, átverés áldozata lett, fontos, hogy mihamarabb értesítse a számlavezető bankját az esetről. A digitális pénzügyeket érintő veszélyekről a Kiberpajzs oldalán lehet többet megtudni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.