Az állatok terápiás hatását már sokszor vizsgálták, de elsősorban a kutyákra, macskákra, lovakra összpontosítottak. Egyelőre még kevés kutatás foglalkozott a haszonállatokkal, például a tehenekkel segített terápiák előnyeivel, holott ezek az állatok olyan különleges viselkedési jegyekkel rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy méretüknek és temperamentumuknak megfelelően kötődjenek az emberekhez.

Amerikai kutatók ezért annak a nyomába eredtek, milyen hatása van annak, ha a szarvasmarhákat bevonják az úgynevezett állatasszisztált terápiába (AAT), amellyel csökkenteni lehet például a szorongást és a depressziót. És nemcsak az emberi oldalra voltak kíváncsiak, hanem arra is, hogy az állat miként éli meg ezt a fajta kapcsolatot, milyen hatással van kognitív folyamataikra.

Tulajdonképpen nem volt túlságosan nehéz dolguk a szakembereknek, a tehenek ugyanis jelzik, ha valami nem tetszik nekik. Ha kényelmetlenül érzik magukat a terápia során, akkor a stresszjeleik felerősödnek, például hangokat adnak ki, viszont ha élvezik az ember társaságát, akkor nincsenek erős stresszjelzések. Sőt, ha kedvükre van az interakció, akkor lefekszenek, nyalogatják vagy szagolják az embert.

Az amerikai kutatók két tinót (fiatal, ivartalanított hím szarvasmarhát) vontak be a Human-Animal Interactions című szakfolyóiratban bemutatott kísérleteikbe. Az állatok 11, 13 és 79 éves kor közötti személlyel „dolgoztak”.  A tinók egyébként kedvelik az emberekkel való kapcsolatot, és úgy viselkednek, mint az igazi házi kedvencek. Háromnegyed órányi „ismerkedés” után a két tinó már gyakran megszagolta vagy megnyalta az embereket, és táplálékot is elfogadott tőlük. Megengedték a fizikai emberi interakciókat is ölelés, ápolás, simogatás formájában.

Az állatok ritkán tettek barátságtalan vagy agresszív gesztusokat az emberek felé, bár időnként jelezték, ha nem tetszett nekik az érintés. Ami az embereket illeti, az egyik résztvevő például kijelentette, hogy a foglalkozás után „beleszeretett a tehenekbe”. Végső soron valamennyi résztvevő pozitívan viszonyult a tinókhoz, és a legtöbben azt nyilatkozták, hogy szívesen javasolnának másoknak is szarvasmarha-asszisztált terápiát.

A vizsgálat során az is kiderült, hogy a tinók szívesebben vették fel a kapcsolatot a nőkkel, és erősebb kötődést alakítottak ki feléjük, és ez fordítva is így volt. A szakemberek még keresik a magyarázatot, mivel egyelőre nem tudják, hogy vajon az állatok tényleg inkább a nőkhöz vonzódnak vagy a nők kezdeményeztek-e nagyobb valószínűséggel interakciókat velük.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.