Köztudott, hogy az állatok közelségének terápiás hatása is lehet, lovak, kutyák, macskák, sőt még nyulak is alkalmasak arra, hogy bizonyos esetekben kiegészítsék a pszichoterápiát és a kognitív viselkedésterápiát. Amerikai kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a szarvasmarhák hogyan teljesítenek ilyen szerepben, és milyen hatással van rájuk, ha terápiás állattá válnak.
Egyértelmű nemi különbséget találtak svéd kutatók a csibék és a játékosság kapcsolatában. A hímek többet és szívesebben játszanak, igaz, később nagy hasznát veszik ennek.
Indiai kutatók kiderítették, hogy az ázsiai elefántok tudatosan cselekednek, amikor a csorda egy elpusztult tagját eltemetik.
Hogyan ismerik meg a párjukat a pápaszemes pingvinek? A pöttyös hasuk alapján, mert ez mindegyiküknél egyedi mintát mutat. Állatkerti dolgozók eddig is így különböztették meg őket, de annak megállapításához, hogy az állatok is így látják-e, olasz kutatók egyszerű kísérlet útján jutottak el.
Amerikai idegkutatók a klasszikus önfelismerés próbájának tettek ki egereket, akik sikerrel helyt is álltak a tükörteszten. Viszont vannak még kérdőjelek azzal kapcsolatban, hogy mennyire tekinthető ez az öntudat tényleges meglétének.
Egy nemzetközi kutatócsoport szerint, adott körülmények között, a kakasok felismerhetik magukat a tükörben. Megállapításuk a kakasok öntudatának vizsgálata mellett más állatfajok számára is fontos lehet.
A rövid orrú kutyák hajlamosabbak emberi segítséget kérni, ha problémákkal szembesülnek, mint közepes orrhosszú társaik – állapították meg legújabb vizsgálatuk során az ELTE Természettudományi Kar (TTK) Etológia Tanszékének munkatársai.
Az undor érzése fontos érzelmi mechanizmus az emberek életében. Azonban nem vagyunk ezzel egyedül: az állatok egészségének is a záloga ez az érzés.
A kutyakölykök hajlamosak spontán utánozni az ember által mutatott egyszerűbb viselkedéseket, még akkor is, ha nem kapnak érte jutalmat, míg a macska- és a farkaskölykökre ez nem jellemző – derül ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatóinak tanulmányából.
A családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok viselkedését összehasonlítva arra jutottak az ELTE etológusai, hogy az ember figyelmének egy számukra kívánatos dologra irányítása nem egy általános képesség a háziasított állatok körében: míg a kutyák igen, a malacok nem rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyek ehhez a képességhez szükségesek.
Bár az állatok nagy valószínűséggel nem értik a szavakat, a beszéd érzelmi töltését megérzik, és az rájuk is kihat – derül ki a Koppenhágai Egyetem biológusai által végzett vizsgálatokból.
A kutyák agya az emberéhez hasonlóan különíti el a szavakat a folyamatos beszédfolyamban – derül ki az ELTE tudósainak friss kutatásából.