Fél évszázad után idén március elején ismét kitört Magyarországon a párosujjú patásokat – a szarvasmarhákat, sertéseket, juhot, kecskét, sőt a vadon élő őzeket, szarvasokat, vaddisznókat is – fenyegető, rendkívül ragályos betegség, emiatt szigorú biztonsági intézkedéseket vezettek be.
Eddig 1700 szarvasmarhát kell leölni Kisbajcson a ragadós száj- és körömfájásos megbetegedések miatt. A kórokozó nem véletlenül kapta a ragadós melléknevet: rendkívül fertőző, és a hazai nem szárnyas haszonállatok zömére kockázatot jelent. Állattartók tízezrei aggódhatnak állatok százezreiért. A betegség globálisan 28 milliárd dolláros kárt okoz, nem véletlen a szigorú intézkedések sora, és az, hogy az érintett telepet a miniszterelnök is csak kívülről nézhette meg.
Több alkalommal a síneken kötöttek ki az állatok, a gázolást pedig nem lehetett elkerülni.
Köztudott, hogy az állatok közelségének terápiás hatása is lehet, lovak, kutyák, macskák, sőt még nyulak is alkalmasak arra, hogy bizonyos esetekben kiegészítsék a pszichoterápiát és a kognitív viselkedésterápiát. Amerikai kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a szarvasmarhák hogyan teljesítenek ilyen szerepben, és milyen hatással van rájuk, ha terápiás állattá válnak.
A japán állattenyésztők szerint a szarvasmarhák már annyira szenvednek a vérszívóktól, hogy az a szaporodásukra is negatívan hat. Szerencsére filléres megoldással tudtak segíteni a problémán.
Állandó a konfliktus a farmerek és a szarvasmarha-pásztorok között a térségben.
Az ausztrál Rumin8 nevű cég egy olyan, hínáralapú étrendkiegészítőt fejleszt a szarvasmarhák számára, ami megakadályozná, hogy az állat szervezetében metán képződjön.
Az állatvédők azon dolgoznak, hogy megmentsék a maradék tehenek és borjaik életét.
Az épületben többen is üldözték az állatot.
A fertőzés vélhetően vadállatoktól származhat.
A liciten 54 üsző és 29 bika várja új gazdáját.
Az állományt most is veszélyezteti a hőség.