Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A mesterséges intelligencia eszközeinek bevonása a tudományos munkába jó ötlet, hiszen számos képességükkel felülmúlják az embert. Néha azonban meglehetősen furcsa eredményeket produkálnak, például a paleoartnak nevezett tudománykommunikációs területen.
A paleoart művelőinek feladata már rég kihalt élőlények ábrázolása az adott állat modern tudományos felfogásának megfelelően. Az ilyen képekből nemcsak az derülhet ki, hogyan is nézett ki az állat, hanem például az is, hogy milyen környezetben élt, és hogyan hasznosította ezt a környezetet. Azonban ezeknek a művészeknek most szembe kell nézniük egy kihívással: a mesterséges intelligenciával, pontosabban képgeneráló eszközeivel.
No nem az a gond, hogy a terabyte-nyi adattal boldoguló MI-t bevonják a paleontológiába, azaz az őslénytanba, ilyen eszközöket már széles körben használnak dinoszauruszkövületek CT-vizsgálatainak értékeléséhez, csökkentve a manuális feldolgozásra fordított időt. De használnak MI-t például a fosszilis mintákban található egysejtű planktontípusok és pollenszemcsék fajtáinak kategorizálására is, ami roppant megerőltető feladat az emberi szem számára.
A probléma ott kezdődik, amikor gépi algoritmusok készítenek őslényeket ábrázoló képeket, ugyanis a MI-képgenerátorok jelenleg még nem képesek felhasználni mindazt a bonyolult és változatos információtartalmat (például ismereteket olyan ma élő állatokról, amelyek vagy evolúciós rokonai a kihalt élőlénynek, vagy az ősi lényekhez hasonló ökológiai rést foglalnak el), amellyel egy emberi paleoművész „operál”. Vagy ahogy az érintett szakemberek fogalmaznak: képtelenek olyan hűséggel és részletekre való odafigyeléssel képet készíteni a meglévő információkból, mint egy hús-vér művész.
A MI által generált jelenlegi képek gyakran hamisan ábrázolják ezeket a lényeket. A Gizmodo egy példát is említ: a Midjourney képgenerátor patkányát, amelynek négy heréje van, és közülük az egyik nagyobb, mint az állat feje.
Addig nincs gond, ameddig a MI-alapú képgenerálókat olyan játékos „paleontológiai” célra használják, hogy készítsen egy képet arról, mi születne egy csirke és egy T. rex keresztezéséből. Viszont ha pontatlanul ábrázolja magát a T. rexet, és egy múzeumlátogatás után ez a kép ragad meg a fiatalok fejében, az már probléma lehet.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
