A munkaholizmus egy olyan viselkedési minta, amely során az egyén túlságosan elkötelezett a munkája iránt, ez pedig az élete más területére – legyen szó a párkapcsolatról vagy az egészségről – negatív hatást gyakorol. Míg a nagy munkamorál és a karrier iránti elkötelezettség pozitív tulajdonságok, a munkaholizmust a kényszeres aggodalom jellemzi, a munkával való foglalkozás pedig meghaladja az egészséges szintet.

Annak érdekében, hogy jobban megértsék, mit okoz a munkaholizmus, a Bolognai Egyetem tudósai végeztek vizsgálatot. Cristian Balducci és csapata 139 teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozóval végzett felmérést, akiknek többsége back office munkát végez. Hogy ki mennyire munkafüggő, azt egy pszichológiai vizsgálattal mérték fel, majd tapasztalati úton rögzítették, hogy milyen a dolgozók kedve egy adott héten. A dolgozóknak egy telefonra telepített alkalmazáson keresztül kellett hétfőtől péntekig válaszolniuk 90 percenként egy rövid kérdőívre.

AFP

A vizsgálat azt mutatta, hogy a leginkább munkafüggőknek volt a legrosszabb a hangulatuk. A kezdeti feltételezéssel ellentétben azt is kiderült, hogy a munkaholistáknak a nagyobb terhelés ellenére nem éreztek nagyobb örömöt a hivatásuk iránt.

A Journal of Occupational Health Psychology című tudományos folyóiratban megjelent publikáció szerint a munkamániások nem képesek visszafogni a munkába befektetett energiájukat, és ez a kapcsolatok leépüléséhez, fáradtsághoz és egészségügyi problémákhoz vezethet.

Balducci szerint a munkamániásoknál megfigyelt negatív hangulat a napi stresszszint emelkedésére utalhat, és ez lehet az oka annak, hogy ezeknél az egyéneknél nagyobb a kiégés, valamint a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának kockázata. Ezen túlmenően, tekintettel arra, hogy a munkamániások gyakran töltenek be vezető pozíciókat, negatív hangulatuk könnyen befolyásolhatja azt, hogy milyen a munkavállalóik és munkatársaik hangulata.

Hozzátette: mindez olyan kockázatot jelent, ami már beavatkozást igényel.

Kun Bernadette: Nem kell élvezni a munkát ahhoz, hogy valaki munkafüggő legyen

A társadalom kifejezetten ösztönzi a túlmunkát. Pedig az emiatt szenvedők egészsége, magánélete is rámehet erre. A témában Kun Bernadette pszichológus, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának docense írt könyvet Munkafüggők - Az önkizsákmányolás lélektana címmel.

A kutatók azt javasolják, hogy a munkaadók egyértelmű tájékoztatást és jelzést adjanak az alkalmazottaknak ezzel a témával kapcsolatban, és kerüljék olyan környezet kialakítását, amelyben a normál munkaidőn kívüli, illetve a hétvégi munkavégzés normának számít.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.