Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Svájci kutatóknak sikerült olyan hatóanyagot előállítaniuk, amely hatékonyan kényszeríti térdre a tüdőgyulladást és sebfertőzést is okozó multirezisztens baktériumot, az Acinetobacter baumanniit.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábban – gyógyszerrezisztenciájuk miatt – a Pseudomonas aeruginosa és az Enterobacteriaceae mellett a legveszélyesebb baktériumok közé sorolta az Acinetobacter baumanniit. Az utóbbi elleni harcban született most fontos áttörés: a svájci Roche Pharma tudósai az antibiotikumok egy teljesen új osztályát fedezték fel, amely képes végezni a tüdőgyulladást, sebfertőzést és húgyúti fertőzést is okozó baktériummal – írja a The Guardian.
Az antibiotikum-rezisztens fertőzések komoly veszélyt jelentenek az emberi egészségre. Különösen azokra kell odafigyelni, amelyeket az úgynevezett Gram-negatív baktériumokk okoznak. Ezeket olyan sejtfal védi, amelyek a lipopoliszacharid (LPS) nevű anyagot tartalmazzák.
Michael Lobritz, a kutatás vezetője szerint az LPS lehetővé teszi a baktériumok számára, hogy szélsőséges körülmények között éljenek, valamint azt is, hogy kivédjék az immunrendszer támadását. Hozzátte: több mint 50 éve nem találtak már új antibiotikumot a Gram-negatív baktériumokhoz.
A Roche kutatói korábban azt már megfigyelték, hogy a zosurabalpin képes gátolni az A. baumannii növekedését, de nem volt világos, hogy hogyan működik, vagy hogy hatásos lenne-e a fertőzésben szenvedő állatoknál.
60 év után jöhet az első új antibiotikum
Amerikai kutatók olyan mesterségesintelligencia-modellt fejlesztettek ki, amely segítségükre volt egy antibiotikum-rezisztens baktériummal szemben hatékonynak tűnő vegyületcsoport azonosításában. Az MI képes előre jelezni a hatékonyságot.
A Nature-ben közölt kutatási eredmény szerint a hatóanyag meggátolja a baktériumot, hogy az LPS-t a külső membránhoz szállítsa, így pedig lényegében elpusztul a baktérium. Emellett egérkísérletekkel azt is sikerült kimutatni, hogy csökkentette a tüdőgyulladásban szenvedő egerekben a baktériumok számát, valamint megakadályozta, hogy elpusztuljanak a szepszisben.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a mostani fejlesztés nem fogja megoldani az antibiotikum-rezisztencia jelentette problémát, ugyanakkor nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a jövőben hatékonyabb gyógyszereket fejlesszenek ki. Emellett azt is kiemelték, hogy egyelőre csak az állatkísérletek tűnnek sikeresnek, ám ez nem jelenti azt, hogy a klinikai tesztek is sikeresek lesznek majd.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
