Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Hétköznapi értelemben véve sem túl nagy, csillagászatilag pedig elenyésző távolság választotta el az Io felszínétől Juno űrszondát. Az amerikai szerkezet képei már most is igen látványosak, de februárban újra közel merészkedik majd az égitesthez.
December 30-án minden eddiginél közelebb repült a NASA Juno űrszondája a Jupiter egyik holdjához, az Ióhoz. Az égitest rendkívül izgalmas felszínnel bír, ugyanis rendkívül aktív a vulkanikus tevékenység rajta. Az űrszonda most 1500 km-es távolságból készített fotókat róla.
A hold semmihez sem fogható a Naprendszerben: 400 aktív vulkánja van, melyek folyamatosan alakítják a felszínét. A vulkanikus tevékenységet a Jupiter gravitációja által keltett ár-apály jelenség is erősíti.
NEW IMAGE OF IO TAKEN BY JUNO TODAY!!! LOOK AT IT ITS SO PRETTY pic.twitter.com/Ij2gF4yOt3
— Jasmine ������������ (@astro_jaz) December 31, 2023
A tudósok már korábban is csodálkoztak azon, hogy az Io a Jupiter többi holdjával ellentétben nem világos, hanem vörös színű, de csak a Voyager-űrszonda fedte fel, hogy miért: felszínén nem jég van, hanem kén. Ahogy a neves csillagász, Carl Sagan fogalmazott: a szaga olyan lehet, mint a záptojásnak, kinézetre pedig olyan, mint egy pizza.
A Juno űrszonda egyébként hét éve kering a Jupiter körül. Eddig a gázóriásra fókuszált, most azonban a holdakra terelődött a figyelme.
Az űrszonda mostani küldetése persze nemcsak a képek miatt fontos. A Jupiter két holdja, az Io és az Europa körül is hatalmas, fánk alakú iongyűrűk vannak, mivel mindkettő a bolygó mágneses mezőjén belül kering. A Juno ezen az iongyűrűn is átrepült, így adatokat rögzített róla, amiket a későbbi küldetések során is fel lehet majd használni.
Február 3-án ismét közel kerül majd az Io felszínéhez az amerikai űrszonda. Az égitestek gravitációja miatt a szerkezet keringési ideje 38-ról 35 napra csökkent, hamarosan pedig tovább csökken majd, 33 napra.
A Juno egyébként korábban lefotózta már az Io felszínét: a 80 ezer kilométerről készített fotókon úgy néz ki az égitest, mintha magát a poklot látnánk. Az űrszonda azonban nemcsak ezt az egy holdat vizsgálja: nemrég 1046 km-re repült el a Ganymedes felszínétől, amely során szerves anyagok jelenlétére bukkant.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
