Áttörő eredményt értek el a gondolatolvasás terén az ausztrál Sydney-i Műszaki Egyetem tudósai – számolt be róla az IFLScience. A kutatóknak sikerült a nyers EEG-hullámokat – vagyis az elektroenkefalográfia során mért agyi hullámokat – írásos szöveggé konvertálniuk. Az eredményt aztán egy képernyőn jelenítették meg.

Az arXiv pre-print szerveren megjelent tanulmány szerint a tesztalanyok csendben olvastak el különböző szövegrészleteket, miközben a DeWave nevű mesterséges intelligencia csak az agyhullámokat használva megjelenítette a szavakat a képernyőn. A rendszer működését a NeurIPS konferencián demonstrálták a tudósok.

Bár nem ez az első technológia, amely képes az agyi jeleket emberi nyelvre fordítani, ez az egyetlen olyan technológia, amely nem igényel sem agyi implantátumot, sem pedig MRI-gépet.

Ehelyett a felhasználóknak csak egy olyan EEG-olvasó sapkát kell viselniük, ami az EEG-jeleken keresztül rögzíti az agyi aktivitást. Bár a jel egy kicsit zajosabb volt, mint amit egy agyi implantátummal lehetne elérni, összességében így is jól teljesített a rendszer.

A kutatást vezető Ching-Ten Lin szerint fejlesztésük éppen azért egyedi, mert az agyhullámokat detektáló eszközt ugyanis sikerült kombinálni a nagy nyelvi modellekkel. A tudós úgy véli, ez új határokat nyithat az idegtudomány és a mesterséges intelligencia területén is.

Nem, ez még nem az igazi gondolatolvasó mesterséges intelligencia, de már bontogatja a szárnyait

Az emberi agy túlságosan bonyolult ahhoz, hogy legyen egy általános mesterséges intelligencia, ami bárki fejében képes olvasni. A jelenlegi technológia egyelőre inkább csak hangzatos, mint használható, de a fejlődés már elindult. Az eredményre viszont még évtizedeket kell várni. Minimum.

A BLEU algoritmussal végzett pontossági mérések – ez egy módszer az eredeti szöveg és a gépi fordítású kimenet hasonlóságának értékelésére úgy, hogy 0 és 1 közötti pontszámot adnak neki, – az új technológiát körülbelül 0,4-re értékelték. Ez nem a legtökéletesebb módszer, ugyanakkor nem teljesít olyan rosszul sem.

Bár a főnevekkel meggyűlt a baja a BrainGPT-nek – inkább szinonimákat használt a pontos fordítás helyett –, az igékkel nagyon jól dolgozott. Yiqun Duan, a tanulmány vezető szerzője szerint mindez azért lehet, mert amikor az agy feldolgoz egy szót, akkor a hasonló jelentésű szavaknál hasonló agyhullámok rajzolódhatnak ki.

A kutatók úgy vélik, hogy a 0,4-es teljesítményt akár 0,9-re is fel lehetne húzni. Úgy már lényegében olyan jól teljesítene, mint egy hagyományos fordítóprogram.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.