A globális felmelegedés számos negatív hatása ismert, és most egy újabb elemmel bővülhet a lista: a növényekkel élő mikrobák is veszélyben lehetnek emiatt.
Bár ez elsőre nem tűnik súlyos problémának, a részletek ismeretében már kicsit aggasztóbb az összkép. Ezek a mikrobák ugyanis kulcsfontosságúak például a növények fejlődése, egészsége szempontjából. Olyan kölcsönhatásban vannak a növényekkel, melyek nyomán javul azok tápanyagfelvétele, ellenállóbbakká válnak a betegségekkel szemben, sőt, a változó klímához is jobban tudnak alkalmazkodni – jelen esetben némileg ironikus módon.
Egy új, a Nature Food folyóiratban publikált tanulmány azonban azt jósolja, hogy ezen mikrobák jelenlétét komolyan érintheti a globális felmelegedés – nem jó értelemben. A kutatók a növények számára hasznos baktériumokat (plant-beneficial bacteria / PBB) vették górcső alá: nézték a mennyiségüket, eloszlásukat szerte a világból, ahogyan azt is modellezték, hogy ezek miként reagálhatnak a klímaváltozás hatásaira az elkövetkező évszázadban.
Az eredményeket riasztónak minősítették a kutatók. Ugyan különböző tendenciák is megfigyelhetők voltak, tehát az alacsonyabb szélességi köröknél nagyobb a PBB-k változatossága és gazdagsága, de a klíma jelentős befolyással bír erre – mint az Interesting Engineering összegez, az éghajlat határozza meg, hol hányféle ilyen baktérium van jelen.
Szakértő: aggasztóan romlik a magyarországi termőföldek állapota
A klímaviszonyokon túl az intenzív mezőgazdasági termelés hatására is rohamos tempóban romlik a hazai termőföldek állapota. Magyarország mező- és erdőgazdasági területeinek mintegy ötven százaléka van kitéve a talajromlás veszélyének, ezért kiemelten fontos, hogy fenntartható termelési módokkal, felelős talajműveléssel és természetes, jó minőségű talajjavító készítményekkel tegyünk az egészséges talajéletért - hívta fel a figyelmet Percze Rajmond, az Agroloop társalapító-ügyvezetője az Agrárszektor Konferencián.
Az eredményekből az is kiolvasható, hogy a különböző hasznos PBB-k a világ nagyrészén jelentősen csökkenni fognak, ha az üvegházhatású gázok kibocsátása 2075-ig valóban megháromszorozódik, mint azzal egyes forgatókönyvek számolnak.
Pedig nagyon fontosak ezek a baktériumok az élelmiszer-termelésért is felelős agrár-ökoszisztémában – a kutatók abban bíznak, hogy az új megállapításaik ösztönzik majd a mezőgazdaság innovációját, megőrizve az élelmiszer-biztonságot.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.