Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Módosították az Edinbourgh-i Egyetem kutatói a csirkék DNS-ét, hogy ne fertőzze meg őket a madárinfluenza. A tesztek alapján 90 százalékos a munkájuk hatékonysága.
Az Edinburgh-i Egyetem kutatóközpontja volt az a hely, ahol 1996. július 5-én megszületett Dolly, a világ első testi sejtből klónozott emlőse. A tudósok most egy újabb bejelentést tettek: génszerkesztést használva tenyésztettek ki olyan csirkéket, amelyek ellenállnak a madárinfluenzának.
A madárinfluenza világszerte súlyos gazdasági veszteséget okoz, azon a telepen ugyanis, ahol felüti a fejét a betegség, le kell ölni a teljes állományt. Emellett a kórokozó embereket is megfertőzhet, sőt, akár halálos is lehet a megbetegedettek számára – írja az El Pais.
A vírus ellen nagyon nehéz oltással védekezni, mert gyorsan változik az immunrendszer által felismert fehérjéje. Emiatt a csikék DNS-ének egy kis szakaszát módosították a kutatók, hogy megelőzzék a betegség kialakulását. A munkájukról szóló publikációt a Nature Communications hozta le.
Az influenza A-nak szüksége van egy fehérjére, az ANP32A-ra ahhoz, hogy szaporodni tudjon a szervezetben. Az egyetem tudósa, Mike McGrew és csapata úgy módosította a csirkék csírasejtjeiben a fehérje termeléséért felelős gént, hogy az így napvilágot látott állatok szinte teljesen rezisztensek a madárinfluenza-fertőzésre. A szakemberek szerint 10 állatból 9 nem kapta el a kórokozót.
Érdekesség, hogy egy későbbi vizsgálat során, amikor ezerszer nagyobb dózisban kapták meg a madárinfluenzát a korábbinál, 10-ből 5 csirke fertőződött csak meg.
A szerzők szerint a vírus alkalmazkodott a változáshoz, és átállt két másik, ugyanabból a családból származó fehérjére (ANP32B és ANP32E), hogy tovább szaporodhasson. Ezt azonban már kevésbé hatékonyan tudta megtenni. A kutatók megpróbáltak két másik gént is szerkeszteni, de kiderült, hogy ez már negatív hatással lenne az állat szaporodására és növekedésére is.
Bemutatta Kína a világ első klónozott sarki farkasát
A kínai Sinogene Biotechnologies a világon elsőként egy sarki farkas bőréből vett DNS-minta segítségével hozta létre az állat genetikai másolatát.
A technológia azt mutatja, a jövőben képesek lehetünk arra, hogy a madárinfluenzára immunis állatokat hozzunk létre, és jelentősen visszaszorítsuk a betegség terjedését.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
