A Föld mágneses mezejében, a magnetoszférában van egy terület, a plazmaszféra, amely csapdába esett töltött részecskékből áll. A napszél megváltoztatja a magnetoszféra alakját, ami így hosszú csóvaként nyúlik el a Föld Naptól távolabb eső oldalán. A Hawaii Egyetem kutatói most azt állítják, ez a plazmaszféra segíthet megérteni, hogyan lehet vízjég a Hold árnyékos krátereiben.

A tudósok a Nature Astronomy című tudományos lapban közzétett publikációban a Csandrajáan–1 küldetés során, még 2008-2009-ben összegyűjtött adatokat elemezték. A kutatók azt találták, hogy amikor a Hold áthalad a Föld plazmaszféráján, ugyanúgy keletkezik víz, mint amikor a plazmaszférán kívül van. Úgy vélik, a nagy energiájú elektronok miatt ugyanaz a folyamat játszódik le a vízképződésnél, mint amikor a napszél által hozott protonok bombázzák a felszínt.

Négy meglepő felfedezés, amit India állapított meg a Holdról

India a Csandrajáan-3 küldetésnek köszönhetően több fontos adatot is szolgáltatott a Holdról, ami a jövőbeni küldetésekhez jön majd nagyon jól.

Li szerint mindez jól mutatja, hogy a Hold sok szempontból kötődik a Földhöz.

Mivel a NASA szeretne egy kolóniát létrehozni a Hold déli pólusánál, mindennél fontosabb, hogy megértsük, hogyan képződik vízjég a Hold felszínén. Ez nemcsak az életet biztosíthatja a tudósok számára, de a rakéták üzemanyagaként is kiválóan hasznosulhat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.