Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Jelentősen csökkenhet a következő évtizedek során a poszméhek élettere Európa-szerte, és ez egyes helyeken a populáció súlyos csökkenéséhez vezethet.
Bajban lehetnek az európai poszméhek – más néven dongóméhek –, ugyanis egy új, a Nature folyóiratban publikált tanulmány szerint a faj háromnegyedének jelentősen csökkenni fog a populációja és az élőhelye a következő évtizedek során. Ennek hátterében pedig az emberi tevékenység, azon is belül a klímaváltozás áll.
Mint a Gizmodo kifejti, a poszméhek szerepe jelentős például a vadon élő növények és a mezőgazdasági termények beporzásában – egyedszámuk mégis évtizedek óta folyamatosan csökken Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában is. Ezek több tényezőre is visszavezethetőek, például a természetes életterük csökkenésére, a klímaváltozásra és a számukra veszélyes betegségek terjedésére is.
Belgiumi tudósok most igyekeztek megjósolni a poszméhek jövőjét a kontinensünkön, ehhez Európa-szerte gyűjtött adatokra támaszkodtak – egészen 1900-ig visszamenően. Ezután modelleket készítettek, több szcenáriót is felvázolva, hogy megjósolhassák, milyen jövő áll a poszméhek előtt a különböző változók figyelembevételével.
Az eredmények pedig nem túl biztatók: a legvalószínűbb forgatókönyvek szerint az európai poszméh – mely jelenleg a legkevésbé veszélyben lévő faj – néhány évtizeden belül hanyatlásnak indulhat, 2061 és 2080 között 38-76 százalékuk elveszti az élőhelyének legalább 30 százalékát a 2000 és 2014 közötti állapotokhoz mérten.
Ha azt hinnénk, ennél nem lehet rosszabb, nagyot tévedünk: a sarkvidéki és a magas hegyvidéki területeken élő példányok már az életterük 90 százalékát is elveszíthetik, mely a kihalás szélére sodorhatja őket.
Drágul a méz, de nagyobb bajt is jelez: feleannyi ideig élnek a méhek, mint az 1970-es években
Amerikai kutatók laboratóriumi kísérleteik eredményeit az amerikai méhészek tapasztalatai is alátámasztják. Utóbbiak arról számoltak be, hogy az elmúlt évtizedekben egyre több kolóniára volt szükség ugyanannyi mézmennyiség megtermeléséhez.
Ugyan egyes skandináv területeken jó eséllyel túlélhet néhány, más területekről kiszorult faj, de erre sincs garancia, mivel az egyéb tényezők még rájuk nézve is veszélyt jelenthetnek.
A beporzásban végzett szerepük miatt komoly veszteség lenne a poszméhek kihalása, az állatok sorsa pedig a tanulmány szerzői szerint az emberiség kezében van.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
