Tech hvg.hu 2023. szeptember. 07. 15:03

Embert küld a világűrbe India, nem is olyan soká, és nem is egyet

Évek óta dolgozik India azon, hogy embert juttasson a világűrbe, most belátható közelségbe került a küldetés indítása.

Fénysebességre kapcsolt az indiai űrprogram: azután, hogy sikerült leszállni a Holdon, majd a holdjáró is megkezdte munkáját az égitest felszínén, egy olyan űrszondát indított útnak az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO), ami a Napot, illetve az űridőjárást fogja figyelni és mérni. Hónapokon belül pedig embert is küldene az űrbe India.

A munkát már jóval korábban megkezdték az országban – eredetileg 2015-ben indították volna el az űrhajót –, így az ISRO most azt közölte, tovább zajlik a Gaganyaan (magyarul: Égi Jármű) tesztelése, melynek eredményeként alacsony Föld körüli pályára állítana egy több emberrel a fedélzetén elinduló – egyelőre ISRO OV néven emlegetett – űrhajót India.

A szervezet közlése szerint legutóbb augusztus 8-án és 10-én hajtott végre tesztet a visszatérést segítő ejtőernyővel. Ennek átmérője nagyjából 5,8 méter, működése pedig az űrhajósok biztonságát szolgálja. Ha a rendszert sikerül majd integrálni az űrhajóra, akkor a visszaéréskor 10 ejtőernyő lassíthatja a zuhanást.

A tervek szerint legközelebb szeptember végén, vagy október elején fogják tesztelni az ejtőernyőket, amikor nagy magasságban megszakítják a szakemberek a küldetést.

A várakozások szerint az űrhajósok 2024 végén indulhatnak el az űrbe. Ekkor három indiai asztronauta juthat fel az alacsony Föld körüli pályára, ahol megkerülik majd a bolygót, majd viszatérnek.

Alvó módba kapcsolja India a holdjárójátt, 14 napig kell kibírnia sötétben, hidegben

Hamarosan leszáll az éjj a Hold azon részére, ahol az indiai Vikram leszállóegység és az abból kigördült Pragyan holdjáró is áll. A szerkezet akkumulátorának -180 Celsius-fokot kell kibírnia.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.