Tech hvg.hu 2023. augusztus. 31. 13:03

India múlt szerdán szállt le a Holdra, most szombaton űrhajót indít a Nap felé is

A Földtől mintegy 1,5 millió kilométerre küldené el India azt a napszondát, amellyel az űridőjárásról, valamint annak hatásáról gyűjtene adatokat az ISRO indiai űrhivatal.

Most, hogy sikeresen meghódította a Holdat, India egy újabb ambiciózus küldetésbe vág bele: a tervek szerint szeptember 2-án, helyi idő szerint 23 óra 50 perckor indítja útnak a Aditja-L1 (Aditya-L1) nevű missziót, amellyel az ISRO a Napot veszi célba.

A szervezet közlése szerint az Aditi nevű szonda – amely elnevezés a hindu napistenre utal – a naptevékenységet követi majd nyomon. A tudósok szerint így közelebb kerülnek az űridőjárás, illetve annak Földre gyakorolt hatásának megértéséhez.

A szondát az ISRO a Nap-Föld rendszer L1 pontjában (Lagrange-pont) helyezi majd el, ami nagyjából 1,5 millió kilométerre található a bolygónktól. A szervezet szerint ennek köszönhetően olyan pozícióban lesz majd az egység, hogy folyamatosan, fogyatkozás nélkül tudja majd figyelni a csillagunkat.

Példátlan mérést végzett el a Holdon az indiai Vikram leszállóegység

India holdra szálló egysége, a Vikram egy olyan eszközt is vitt magával, amellyel be tud fúrni a talajba, hogy megmérje annak hőmérsékletét. 40 centiméterrel a felszín alatt igen kellemes a környezet.

A szonda összesen hét műszert visz magával. Ebből négy közvetlenül a Napot nézi, míg a maradék három az L1 pontban méri a részecskéket, hogy tanulmányozni tudják azok dinamikáját a bolygóközi térben.

Ha sikerül útnak indítani, majd megkezdeni a munkát az Aditjával, az komoly sikert jelentene az indiai űrkutatás számára. A Holdra küldött leszállóegység, valamint a holdjáró már az első fontos tudományos eredményeket is elküldte a Földre.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.