Minden eddiginél közelebb repülhet a NASA napszondája, a Parker Solar Probe a Nap felszínéhez december 24-én, a manőver során pedig értékes adatokat rögzíthet.
A NASA kutatói szerint megkerülte a Napot az AR 3664 nevű napfolt, ám kisebb lett, mint amilyen néhány héttel ezelőtt volt. Lebecsülni viszont nem érdemes.
Egy friss tanulmány szerint a Nap mágneses mezője teljesen máshol kezdődik, mint azt korábban számolták. Ha ez valóban így van, az a napkitörések előrejelzését is pontosabbá teheti.
A tudósok szerint részben a Nap leghidegebb pontjai lehetnek a felelősek a legforróbb régiókért az égitesten.
Bár a NASA által észlelt koronalyuk riasztóan nagynak tűnik, a tudósok aktuális számításai szerint nem fog különösebb problémát okozni.
Brit csillagászok legfrissebb eredményei szerint a Nap sugara 210 km-rel kisebb, mint ahogy eddig becsülte a tudomány. Bár a különbség csillagászati léptékben elenyésző, ahhoz elég nagy tévedésről lehet szó, hogy a Napról szerzett információkat is rossz pályára állíthatta.
Fontos mérföldkövet ért el a Nap tanulmányozására indított indiai űrszonda – közölte hétvégén az ISRO indiai űrkutatási hivatal.
Soha nem sikerült még olyan közelről megfigyelni egy koronakidobódást, mint ahonnan a NASA Parker Solar Probe napszondája tette meg. Az adatok elemzése egy meglepő felfedezésre is vezetett.
A Földtől mintegy 1,5 millió kilométerre küldené el India azt a napszondát, amellyel az űridőjárásról, valamint annak hatásáról gyűjtene adatokat az ISRO indiai űrhivatal.
Bár sokat tudunk a napszélről, keletkezése körül még mindig sok a kérdőjel. Az Európai Űrügynökség Solar Orbiter űrszondájának köszönhetően egy kicsivel ismét közelebb kerültünk a válaszokhoz.
A kommunikációban is zavart okozott az a hétvégi napkitörés, amely a legerősebb, X-osztályos besorolást kapta a csillagászoktól.
Az AR3310 kódjelű napfolt épp a Föld felé néz, ami optimális, hogy megfigyeljük. Ezt azonban nem szabad védőfelszerelés nélkül megtennünk.