Amerikai kutatók szerint a gyermekek és a felnőttek esetében más-más genetikai tényezők állnak a pszichiátriai problémák megjelenése mögött.
A gyermekek fejlődési rendellenességei egy életen át hatással vannak az életükre, ezért a kutatók szeretnék jobban megérteni, pontosan hogyan alakulnak ki ezek – legyen szó figyelmezavarról, depresszióról vagy autizmusról. A massachusettsi MGH kórház kutatói most ezzel kapcsolatban álltak elő egy új kutatási eredménnyel.
A Nature Neuroscience című tudományos folyóiratban megjelent publikáció szerint összesen 12 ezer, 9–10 év közötti gyerek egészségügyi adatait vizsgálták meg. Olyan genetikai mintákat kerestek, amelyek a felnőttek pszichiátriai rendellenességeihez kapcsolódnak.
A Phil H. Lee által vezetett kutatócsoport megállapította, hogy bizonyos genetikai tényezők olyan hatással vannak a gyermekek agyára már az anyaméhben, hogy az növeli számos gyakori pszichiátriai rendellenesség, például az ADHD és a depresszió kialakulásának kockázatát – írja az Interesting Engineering.
Akár cigi, akár az autók tehetnek a füstről, nagyobb eséllyel lesz viselkedési zavaros a gyerek
A várandós dohányzása és a közlekedési légszennyezésnek való kitettség összefügg a gyerek későbbi viselkedési zavaraival egy új tanulmány szerint.
Lee szerint ezek az agyi kapcsolatok bonyolultabbak, mint eddig gondolták. Például az ADHD és a depresszió genetikai kockázata számos tünethez kapcsolódik a gyermekeknél, nem csak a figyelemmel vagy a hangulattal kapcsolatos tünetekhez. A felnőttek és a gyerekek esetében a mentális betegség tüneteit okozó genetikai jellemzők eltérnek egymástól.
A kutatók által csak idegfejlődési génkészletnek nevezett génexpressziók azonosítása azt is megjósolja, hogy milyen kockázatot jelentenek a gyermekkori pszichiátriai tünetek a vizsgálat gyerekeknél.
Itt az első videojáték, amit orvosságként írnak fel Amerikában
Az ADHD kezelésére alkalmassá nyilvánították a mókás EndeavorRX nevű videojátékot az Egyesült Államokban.
Az adatok alapján arra jutottak, hogy az idegrendszeri fejlődéshez kapcsolódó génkészletben lévő gének általában a kisagyban, a motoros működéshez kapcsolódóan fejeződnek ki a legerősebben, expressziójuk pedig a születés előtt csúcsosodik ki. A kutatók azt is megállapították, hogy a pszichiátriai problémával küzdő gyerekeknél a kisagy valamivel kisebb, mint az átlagos gyermekeké, vagyis a génexpresszió fizikailag is hatást gyakorolhat az agyra.
A kutatók szerint mindez azt jelenti, hogy a megelőzést már jóval a születés előtt meg kell kezdeni. Éppen ezért most olyan megoldásokon dolgoznak, amelyek már a születés előtt segíthetnek kivédeni ezeket a problémákat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.