Újra lesz a patikákban az eddig hiánycikknek számító ADHD-gyógyszerből
Az NNGYK illetékese szerint átmeneti megoldást jelentő mennyiséget tudnak belőle behozni az országba.
Az NNGYK illetékese szerint átmeneti megoldást jelentő mennyiséget tudnak belőle behozni az országba.
Több oka van annak, hogy miért marad valaki sokáig diagnosztizálatlanul, pedig óriási megkönnyebbülést jelent, ha a kirakós darabjai a helyükre kerülnek egy ADHD-val élő ember fejében. Világszerte problémát okoz a megfelelő tudással rendelkező szakemberek hiánya, és ha a várólisták nagyon hosszúak is, azért történnek előrelépések az ADHD diagnosztizálásában és kezelésében is. Mikor érdemes orvoshoz fordulni, és mit ad a magyar ellátórendszer az ADHD-s felnőtteknek?
ADHD-s gyerekek agyának elemzése újabb eredményt jelenthet az érzelemszabályozási problémákat illetően.
Október végig tarthat a készlethiány egy gyógyszerből, amelyet a gyártó kérésére vontak ki ideiglenesen a forgalomból.
Október végéig biztosan hiány lesz abból a gyógyszerből, amely az ADHD-s gyerekek kezeléséhez szükséges. A gyógyszert helyettesíteni sem lehet semmilyen más itthon kapható készítménnyel.
Mit jelent orvostanilag a figyelem, és mi befolyásolhatja? Érdemes-e azonnal ADHD-t kiáltani, ha kicsit nehezebben fókuszálunk, vagy előbb aludjunk egy nagyot? Tehet-e maradandó kárt a TikTok a figyelemkészségünkben? Van-e felnőttkori ADHD gyerekkori tünetek nélkül? Mindenre válaszoltunk egészségügyi podcastunkban.
Amerikai kutatók egy kísérlet során rájöttek, hogy azok, akiknek ADHD-ra jellemző, figyelemzavaros tüneteik vannak, sokkal több élelmet tudnak gyűjteni, mint azok, akiknél nincs jelen ilyen fejlődési rendellenesség.
Amerikai kutatók nyugalmi fMRI vizsgálat segítségével igyekeznek fényt deríteni arra, mi működik másként egy figyelemzavarral, hiperaktivitással küzdő ember agyában egy egészséges ember agyához képest.
Amerikai kutatók szerint genetikai és környezeti tényezők együttes hatása állhat az autizmus, valamint a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar egyre gyakoribb kialakulása mögött. Most ez utóbbi, vagyis a környezeti tényezők listájára vettek fel két újabb tételt.
A szülők gyakran kérdezik: „Honnan tudhatom, hogy valami baj van a gyerekemmel?” Mikor válik a magas emocionalitás szorongásos zavarrá? Mikor mondhatjuk, hogy túl impulzív a gyerekünk? Vajon a dühkitörései még normálisnak mondhatók? Részlet Danielle Dick Dekódold a gyermeked! című könyvéből.
Fatalistán azt gondolhatjuk, hogy vagy a genetika vagy a környezet formál minket erősebben, vagy pedig megvannak a pontos arányok. Ám az újabb kutatások azt mutatják, hogy életünk során az arány változhat is. Mi lehet a rejtélyes jelenség oka?