Egy kínai kutatócsoportnak sikerült a világon elsőként olyan majomembriót létrehoznia, amely a fogantatástól számított 25. napot is megélte a méhen kívül, egy speciális edényben.
Egy független kutatócsoport tagjainak sikerült a laboratóriumban olyan majomembriókat létrehozniuk, amelyekben megindult a szervek kialakulásának folyamata. Ezt sikerült mikroszkóppal is megfigyelniük, az erről írt tanulmány pedig segíthet abban, hogy jobban megértsük, miként képződnek a szervek.
Ahogy az Interesting Engineering is írja: bár az embernek sikerült kifejlesztenie a mesterséges (lombik) megtermékenyítést, az embriók növekedését csak egy bizonyos pontig tudják figyelemmel kísérni ilyen körülmények között. A korábbi vizsgálatok során amikor ezt megpróbálták, az embrió végül egy sejthalmazzá omlott össze.
Hogy ez ne forduljon elő újra, és tovább lehessen vizsgálni az embriókat, a kutatók megváltoztatták azt a tartályt, amiben ezeket az embriókat növelték. A hagyományos kétdimenziós növekedést lehetővé tévő Petri-csészék helyett egy olyan fiolába helyezték őket, amely háromdimenziós növekedést tett lehetővé épp úgy, mint ahogyan az az anyaméhben is történik.
A Nature-ben megjelent publikáció szerint a kutatóknak sikerült így a megtermékenyítéstől számított 25. napig laboratóriumi körülmények között életben tartaniuk az embriókat.
Hungmej Vang, a Kínai Tudományos Akadémia fejlődésbiológusa szerint amellett, hogy sikerült megfigyelniük a szervezet három sejtrétegének – endoderma, mezoderma, ektoderma – kialakulását, a 20. napon csapatával az idegrendszer legkorábbi jelét, az ideglemezek fejlődését is észlelte, ami aztán az agy és a gerinc kialakulásához vezetett.
A kutatók emellett azt találták, hogy a mezoderma – a test középső sejtrétegének – némelyik sejtje szívizommá fejlődött. De fejlődésnek indult a nyirokrendszer és a vérsejtek is elkezdtek kialakulni.
Meglepő eredmény: sterilek lehetnek a babák a születés előtt
Az írországi Cork Egyetemen kutató Jens Walter és csapata arra a megállapításra jutott, hogy a korábbi feltételezések tévesek voltak, és a magzat sem baktériummal, sem vírussal nem találkozik az anyaméhben.
Az eredmény nagyon fontos lépés annak érdekében, hogy a jövőben esetleg szerveket lehessen laboratóriumi körülmények között növeszteni, de még mindig sok a munka ahhoz, hogy ezt valóban meg is lehessen tenni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.