A mesterséges intelligencia a szerv biológiai életkorának meghatározásával jelezheti, ha érdemes egy lehetséges betegség miatt megelőző terápiát alkalmazni. Mindezt egy vérvizsgálatból következteti ki.
Gyorsabbá, olcsóbbá és állatkísérlet-mentessé teheti a gyógyszerkutatást egy új műanyag eszköz, ami több emberi szervet is képes utánozni.
Egy kínai kutatócsoportnak sikerült a világon elsőként olyan majomembriót létrehoznia, amely a fogantatástól számított 25. napot is megélte a méhen kívül, egy speciális edényben.
Amerikai kutatók állatkísérletek helyett másik módszert javasolnak a védőoltások tesztelésére. Ez nemcsak gyorsítaná, de etikusabbá is tenné a folyamatot.
Az ausztrál Új-dél-walesi Egyetem kutatói megoldották, hogy külön műtét nélkül is lehessen nyomtatott szöveteket adni az ember belső szerveihez.
A Miromatrix nevű amerikai cég úgy igyekszik átalakítani a sertés máját, hogy azt emberinek érezze a szervezet, ha beültetik.
A mesterséges embriók nem életképesek, ellenben rengeteg olyan sejt van bennük, amelyekből kifejlődnek a szervek.
Az emberi test bonyolultságát mutatja, hogy bizonyos részei még ma sem ismertek teljesen. Holland onkológusok most találtak rá egy eddig kategorizálatlan szervre.
Kettős tüdőátültetést kellett végrehajtani azon a húszas éveiben járó amerikai nőn, akinek szervezetét megtámadta a koronavírus. Az eljárásról és a kiemelt szervről képeket közölt a chicagói Northwestern Memorial kórház. Figyelem: a cikkben felkavaró kép látható!
A szervátültetésre előkészített májak akár egy hétig is használhatók maradnak egy új, számos kísérletben már bizonyított orvosi eszközzel. Feltalálói szerint kisebb csodát sikerült alkotniuk.
Hivatalosan is szervnek minősítették az arcot az USA-ban.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága szerint hibázott az a rigai kórház, ahol egy elhunyt férfi szerveit az anyja beleegyezése nélkül operálták ki, hogy átültessék.