Az elmúlt egy évben legalább 100–150 ezer hazai internetező adott információkat e-mailben személyes adatairól - derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), valamint a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség (DIMSZ) közös kutatásából. Bár sokan biztosak abban, hogy legális szolgáltatói kapcsolatfelvétel történt, mintegy 20–50 ezer fő között lehet azok száma, akik illegális adathalászat áldozataivá váltak, tehát akár minden harmadik-ötödik internetező érintett lehetett. A kutatás hangsúlyozza: nem törődünk eléggé az adatvédelemmel, nagy az adatbiztonsággal kapcsolatos bizonytalanság.

Az NMHH és a DIMSZ vizsgálatából kiderült, hogy bár jellemzően a tudatosabb felhasználók szólnak hozzá az adatbiztonság témájához, a beszélgetések csekély tudatosságot, tájékozottságot jeleznek. A panaszkodás mellett az információmegosztás jellemző: a felhasználók tapasztalatokat, tippeket, bevált módszereket osztanak meg egymás között.

Itt a legújabb veszély az interneten: az adatmérgezés

Aggasztóan olcsók és súlyos következményekkel járhatnak a gépi tanulási eszközök képzésére használt adatkészletek elleni támadások - figyelmeztetnek a mesterséges intelligenciával foglalkozó szakértők.

Az adatbiztonság, adatvédelem témakörében kevés a konkrétan megfogalmazott probléma vagy kérdés, nagy a témával kapcsolatos bizonytalanság. A beszélgetések nagy részét bizalmatlanság és aggodalom jellemzi, és a tájékozottság vagy a tudatosság növekedése ezt nem csökkenti.

Nem egyszerű

Az NMHH szerint a bizalmatlanság és a felháborodás sok esetben valójában az adatvédelmi tájékoztatók átláthatatlanságából fakad, ez a tudatosabb vagy a tájékozottabb felhasználók számára is probléma. Gyakori a hivatalos szabályozásokkal szembeni bizalmatlanság is, sokan úgy vélekednek, ezek inkább védik a vállalatokat, szolgáltatókat, mintsem a magánszemélyeket.

A bizalmatlanságot sok esetben tehetetlenség és beletörődés kíséri. Gyakori a „ha meg akarják szerezni az adatainkat, úgyis megszerzik valamilyen módon” hozzáállás. Főleg az idősebb korosztály esetében kelt feszültséget a technológiai kiszolgáltatottság érzése. A kommentelők adatmegadási hajlandóságát nagyban befolyásolja az adatbekérés környezete és célja, a folyamat átláthatósága, valamint az adott cég vagy tartalomszolgáltató iránti személyes attitűd.

Tett egy plusz kört a fiókbejelentkezéshez a Google, már látszik a hatása

A Google friss közlése szerint felére csökkent a fiókfeltörések száma azoknál, akiknél bekapcsolták a kétfaktoros azonosítást.

Habár a felnőtt internetezők általában valós veszélynek érzik, hogy az internetes szolgáltatók visszaélnek személyes adataikkal, mégsem feltétlenül gondolják azt, hogy egy új internetes oldal felkeresésekor mindig el kell olvasni az adatvédelmi tájékoztatókat. Elsősorban a férfiakra és a 40 évnél idősebbekre jellemző, hogy úgy látják, felesleges elolvasni az adatvédelmi tájékoztatókat, mert azok nehezen érthetőek és nincs valódi hasznuk. A magyar internetezők többsége csak ritkán ellenőrzi az általa használt számítógépek adatvédelmi beállításait, és több mint 50 százalékukra jellemző, hogy ugyanazokat a jelszavakat használják évek óta.

Adatbizonytalanság

Az elmúlt egy évben az internetezők nagyjából negyedével történt olyan, hogy valamely vele kapcsolatban álló szolgáltató nevében, e-mailben kérték el személyes, a szolgáltatások használatához kapcsolódó szenzitív adatait. A megkérdezettek tapasztalatai alapján ilyenkor az esetek többségében illegális, adathalász-kísérletekről volt szó.

Az eredmények azt mutatják, hogy az elmúlt egy évben legalább 100-150 ezer internetező adott információkat e-mailben személyes adatairól. Sokan ugyan biztosak voltak benne, hogy legális szolgáltatói kapcsolatfelvétel történt, de még így is legalább 20-50 ezer fő között lehet azok száma, akik biztosan illegális adathalászat áldozataivá váltak.

Gyanús üzenetek a Netflix és a DHL nevében, csalókra figyelmeztet a Telekom

Könnyen veszélybe kerülhetnek az adatai annak, aki a csaló SMS-ekben szereplő linkekre kattintva megadja azokat - most újabb cégek nevében terjednek ilyen átverések.

Az NMHH tavaly ősszel indította el a hatóság szakértői és külsős szakemberek által szerkesztett, Digipedia nevű weboldalát, amely a digitális mindennapokhoz kínál hasznos, gyakorlati ismereteket a felhasználóknak négy témakör mentén: adatvédelem, netes veszélyek, gyermekvédelem, online pénzügyek és innováció.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.