Ha valaki nem locsolja rendesen a növényeit – legyen szó egy kertbe kiültetett zöldségről, vagy egy benti virágról –, az hamar hervadásnak indul. Kiderült azonban, hogy a növény képes hangokkal is jelezni azt, hogy bajban van.

A Tel-Avivi Egyetem kutatóinak vizsgálata alapján úgy tűnik, a növények pattogó hangot adnak ki akkor, amikor a vízhiány miatt elkezdenek száradni, vagy valamilyen okból kifolyólag megsebesülnek. Lilach Hadany, az egyetem evolúcióbiológusa szerint ha a növényekkel minden rendben van, akkor óránként átlagosan kevesebb mint egy hangot adnak ki, ám ha stressz éri őket, ez a szám 30–50-re is növekedhet óránként.

A szakember úgy véli, ez rendkívül fontos felfedezés, mert a hangok más élőlények számára is fontosak lehetnek. A közeljövőben azt fogja tesztelni csapatával, hogy ezekre a hangokra miként reagálnak más növények vagy állatok.

Hadany és munkatársai üvegházban nevelt paradicsom és dohánynövények hangjait rögzítették. A kattogó, pattogó hangot akkor is kiadták a növények, amikor jól érezték magukat, de ha nem kaptak elég vizet, vagy levágták a szárukat, sokkal többször hallatták azt. Ezeket 3–5 méterről is meg lehetett hallani.

A hangok 40 és 80 kHz között voltak, vagyis az emberi fül számára nem hallhatók. Ugyanakkor más élőlények, mint például a lepkék és a kisemlősök, köztük az egerek is képesek észlelni ezeket a frekvenciákat, ami felveti annak a lehetőségét, hogy a zajok befolyásolhatják viselkedésüket.

A Cell című tudományos lapban megjelent publikáció szerint a növények által keltett hangok erőssége olyan, mint az emberi beszéd, és gyakrabban adják ki, ha két napig nem kapnak vizet. A pattogás 5–6 nap után a leggyakoribb, majd egyre kevesebb lesz, ahogy a növény kezd elszáradni.

A kutatók mesterséges intelligenciát alkalmaztak, hogy kiderítsék, miért adják ki a növények a hangokat. Bár ez nem volt 100 százalékban pontos, de sikerült bebizonyítani, hogy ezek a hangok olyan információt hordoznak, amelyek a környezet számára is hasznosak lehetnek.

Hogy mi hozza létre ezeket a hangokat, egyelőre nem világos. A kutatók azt gyanítják, hogy egy kavitációnak nevezett jelenség lehet az oka. Ez egy folyamat, amikor a vízoszlop a dehidratált növényi szárban összeomlik, így légbuborékot hoz létre.

Hadany szerint a jövőben optimalizálni lehetne az öntözést, ha a növények állapotát mikrofonok segítségével monitoroznák.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.